Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád megye

Hírek

HADERŐFEJLESZTÉS 2.

ZRÍNYI 2026

A Honvédelmi Miniszter szerint harckocsikra, tüzérségi eszközökre és repülőkre van szükség az ország megvédéséhez,

Ijesztően hosszú interjút adott a kormánypárti Origónak Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki többek között arról is beszélt, hogy milyen fejlesztésekre van szükség a honvédségnél.

Benkő azt mondta, mostantól még többet fognak költeni a katonákra, a toborzásokra, a kiképzésekre és a felkészítésre. Igyekeznek majd megszólítani a fiatalokat, szerinte a honvédelmi táborok ebben nagy segítséget nyújtanak. „Azért jó a szülőnek, ha a gyerek ezt a tábort választja, mert felügyelet alatt hasznos dolgokat tanulhat, ráadásul egyfajta rendszerességre is szoktatjuk őket: van ébresztő, reggeli torna, rendszeres étkezés, és persze foglalkozás reggeltől estig. Ráadásul nem kerül sokba, mert mi nem üzleti, hanem önköltséges alapon szervezzük a táborokat. A gyerektábor alap lehet ahhoz, hogy a gyerek később a katonai pályát válassza. Itt kap egy kis ízelítőt” – mondta a korábbi vezérkari főnök.

Benkő az interjúban felmondta a kormányzati szöveget is, amikor arról beszélt, hogy mitől kell megvédeni az országot: „A szigorú határvédelem meghozta az eredményét – lényegesen kevesebb illegális migráns próbál Magyarországra jutni. De ez nem azt jelenti, hogy nincs veszély. Abban a pillanatban, hogy gyengülne a határvédelmünk, ismét azonnal megjelennének több ezren, akár tízezres nagyságrendben, hiszen mindig az akadálymentes útvonalakat választják.”

A miniszter szerint szükség van „a harckocsira, a repülőre és a tüzérségi, vagyis hagyományos eszközökre, de a hibrid és kiber hadviseléssel szembeni képességeket is fejlesztenünk kell, hogy az országot hatékonyan meg tudjuk védeni”. Hogy Magyarország megvédéséhez miért van szükség harckocsikra, arról bővebben nem beszélt a miniszter.

Benkőt láthatólag felbosszantotta, hogy többek között mi is beszámoltunk arról, hogy két hete ráküldték a honvédség Gripenjeit két szúnyogirtó kisrepülőgépre. „Néhány újságban, internetes portálon cinikusan megjelent, hogy a szúnyogirtó repülőgépekre ráküldtük a Gripeneket. A honvédség nyomon tudja követni az összes légi járművet a levegőben. Pakson és a környékén a légtér nem véletlenül sérthetetlen, azaz »tiltott«. A katonák kapták a jelzést és észlelték egy jármű belépését, és azonnal intézkedni kellett. Gondoljunk csak vissza a World Trade Centerre. Egy egyszerű sétarepülővel vagy vitorlázóval is be lehet vinni a légtérbe nagy mennyiségű robbanóanyagot. Ez jóval komolyabb dolog annál, hogy nevetgéljünk azon, hogy szúnyogirtó gépre riasztották a Gripeneket. Ha más szemszögből nézzük, már nem annyira nevetséges” – magyarázta a miniszter.

HADERŐFEJLESZTÉS 1.

Zrínyi 2026

Bővült a Magyar Honvédség repülőgépflottája. Újabb repülőgéppel bővült a Magyar Honvédség légi szállító képessége: a könnyű, többcélú szállító és futárgép kategóriába tartozó Dassault Falcon 7X típusú gép péntek éjszaka szállt le a kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis betonjára.

A honvédelmi tárca a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program keretén belül nem csupán haditechnikai eszközöket szerez be, hanem képességeket fejleszt, olyan komplex rendszereket, amelyek hatékonyan szolgálják Magyarország érdekeit, a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből adódó feladatainak ellátását és ezáltal a magyar emberek biztonságát. A fejlesztések egyik kiemelt és fontos területe a Magyar Honvédség merevszárnyú képességének fejlesztése olyan formában, hogy a kiöregedett An-26-os repülőgépek helyett a különböző feladatokra specializált flotta álljon a honvédelem rendelkezésére.

A Magyar Honvédség légiszállító képességének fejlesztésében követi a NATO tagországokban jellemző trendet, ami szerint egy ország légierejét több kategóriájú szállítórepülő eszköz alkotja: úgymint a kisebb kategóriájú könnyű repülőgépek, a logisztikai utánpótlásra, illetve légi deszantra alkalmas közepes vagy nehéz szállító, úgynevezett rámpás repülőgépek, valamint a csapatszállító eszközök. A csapatszállító repülőgépek tekintetében az A319-esek beszerzésével és hadrendbe állításával megtörtént az első lépés, amelynek nyomán megszűnt a korábbi kiszolgáltatott helyzet, és a Magyar Honvédség ismét a saját kezébe vehette a katonák repülőterek közötti gyors szállítását, különösen a missziós feladatok és nemzetközi gyakorlatok esetében. Most újabb mérföldkőhöz érkezett a fejlesztés, amikor a Magyar Honvédség légi szállító flottája könnyű, kisebb kategóriájú, többcélú szállító és futárgép típussal bővül. E kategóriát képviseli a most érkezett Dassault Falcon 7X típusú repülőgép.

Ez egy komoly lépés a képességnövekedés terén, hiszen ilyen paraméterekkel rendelkező és széleskörűen alkalmazható eszközzel a korábbiakban nem rendelkezett a honvédség. Ez a repülőgép kategóriáján belül, versenytársaival összevetve rugalmasan teszi elérhetővé a képességek széles körét: alkalmas futár, kisebb létszámú személyszállítási és kiképzésen túlmenően egyéb speciális feladatokra. A repülőgép gyors és biztonságos megoldást biztosít akkor, amikor felesleges a nagy csapatszállító repülőgépeket útnak indítani. A három hajtóműves repülőgép képes a telített légifolyosók felett, akár 15 ezer méteres magasságban repülni, végsebessége megközelíti a hangsebességet (950 kilométer/óra), 11 ezer kilométeres hatótávolsága pedig képessé teszi akár a kontinensek közötti repülések végrehajtására is.

Ilyen kategóriájú gépet használ és tart hadrendben a NATO tagországok hadseregeinek csaknem kétharmada, egyebek mellett a belga, a cseh, a dán, a francia, a lengyel, az olasz, a német, a szlovén a szlovák hadsereg, a nem NATO-tag szomszédaink közül az osztrák és a szerb haderő is. Ezt a kategóriájú – és több ország esetében ugyanilyen típusú – repülőgépet valamennyi ország hasonló katonai és állami feladatok ellátására használja a hadsereg keretein belül. A hazai felhasználás is ezt követi majd: e lépésével a Magyar Honvédség a legjobb nemzetközi gyakorlatokat is figyelembe véve folytatja a haderő képességeinek megújítását.

Az újonnan érkezett repülőgép esetében a felhasználás tekintetében semmi változás nem lesz az eddigiekhez képest: a gép fő feladata minden esetben a Magyar Honvédség alaprendeltetéséből adódó katonai szakmai és a jogszabályokban előír feladatok ellátása (például nemzetközi missziós feladatok, speciális erők célba juttatása, katonadiplomáciai és protokoll feladatok), valamint a NATO által elvárt képességek és küldetések teljesítése. A jogszabályoknak megfelelően – amint az elmúlt évtizedekben mindenkor, úgy most is jogosult e gépek igénybevételére a kormány és a Köztársasági Elnöki Hivatal, hiszen a védett személyek légi szállítása – az európai gyakorlatnak megfelelően Magyarországon is beletartozik a honvédség feladatkörébe. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban rendelkezésre álló forrásokat a tárca a lehető leghatékonyabban kívánja elkölteni: éppen ezért a beszerzést - mint minden más esetben – most is széleskörű piackutatás előzte meg. A honvédség a legjobb konstrukciót választva döntött a repülőgép beszerzése mellett.

A most érkezett gép egy életciklusa elején járó, kiváló műszaki állapotú, használt repülőgép, amely honvédségi festéssel érkezett haza, és honvédségi lajstrommal a Magyar Honvédség hadrendjébe fog kerülni, üzemeltetését és fenntartását a katonák fogják végezni, emellett speciális katonai berendezés beépítésére is alkalmas. A szerződés nemcsak a repülőeszközök beszerzéséről szól, hanem felszereléseket és berendezéseket, valamint a repülő és műszaki személyzet felkészítését és kiképzését is tartalmazza. A gépet használt jellegét tekintve a szokásos piaci ár alatt sikerült megvásárolni.

A Magyar Honvédség légi szállítási képességének megújítása a következő évtizedekre meghatározza a magyar haderő – és egyben hazánk – egyik fontos katonai képességét. A repülőgépflotta leváltása érdekében kialakított terv során a Magyar Honvédség szakemberei, mint felhasználók által megfogalmazott, úgynevezett hadműveleti és műszaki-technikai követelmények és egyéb fontos tényezők az irányadók. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programban megfogalmazottak alapján tovább folytatódik a légszállító képesség megújítása: a fejlesztések harmadik elemének, az úgynevezett „rámpás” gépek beszerzésének előkészítése is folyamatban van.

A tudósítást a www.honvedelem.hu hírportáltól vettük át.

V. MATASZ Honvédelmi tábor – 2018.

 Kiszombor, 2018. július 23–28.

 Ötödik alkalommal szervezte meg a Magyar Tartalékosok Szövetsége kiszombori közössége az ifjúsági honvédelmi tábort. Az eredeti ötlet Balázs Zoltán t. őrmester klubelnök javaslata volt és a településen lelkes támogatókra, segítő társakra talált. Így kerülhetett sor a tábor ismételten kiváló megszervezésére. V. MATASZ Honvédelmi tábor - 2018. Kiszombor. Örömmel vette a tábor szervezését, a település vezetése, az együttműködő fegyveres és rendvédelmi szervek vezetői, tagjai, a szülők és a gyermekek egyaránt. A tábor változatos, szép, nagyon értékes és örök életre szóló emléket adott a résztvevőknek. Részt vettek a munkában a rendőrök, a határvédelmi kirendeltség tagjai, tűzoltók, mentősök, pedagógusok, szülők, nagyszülők -miközben nagyon fontos munkát végeztek a gyerekekkel - maguk is -kikapcsolódtak a napi munkából.

 

Mindez nem valósulhatott volna meg az „ötletgazda” - a Magyar Tartalékosok Szövetsége kiszombori klubelnökének - Balázs Zoltán Úr nagyon alapos, értékes és színvonalas szervező munkája nélkül. A helyi MATASZ közösség egyre inkább megtalálja helyét a közösség életében, ehhez kell a jövőben több, hatékonyabb segítség. Köszönet és elismerés a kiemelkedően fontos, értékes, szakszerű munkájáért. Remélhetően ez a munka a jövőben is folytatódni fog, melyhez további sok sikert, lelkesedést és jó egészséget kívánunk.

 Köszönet a sok-sok segítőnek, támogatónak: Decsiné Oláh Zsuzsanna rendőr-főtörzsőrmester, Nagy-György Attila tűzoltó alezredes, Balogh Róbert tűzoltó alezredes, Börcsök László mentőállomás-vezető, dr. Decsi Róbert alezredes, Sákovics József, Farkas Róbert, Vízhányó Mária Ágnes, Balázsné Makra Hajnalka, Uraknak, Úrhölgyeknek! Kiszombor Nagyközség Önkormányzata, Ady Endre Művelődési Ház - Kiszombor, Magyar Honvédség Toborzó Iroda - Szeged, MH Veszprém Radarezred - Békéscsaba, Makói Rendőrkapitányság, Makói Hivatásos Tűzoltó-Parancsnokság, Mentőszolgálat - Makó, Kiszombori Lövészklub SE, Kiszomborért Alapítvány, Kiss Mária Hortensia Honismereti Kör, Kiszombori Plébánia és a MATASZ Magyar Tartalékos Szövetség Megyei Elnökének, Fróman Gábor mk. őrnagy Úrnak, és a MATASZ  Kiszombori Klubjának tagsága: Kenyeres Sándor, Bujdosó Géza, Gazsi Gábor, Bacsa György, Endrész Erzsébet, Kelemenné Goldis Julianna, Duruczné Ocskó Edit, Terzin Józsefné, Varga Attila, Sóki András Hölgyeknek, Uraknak.

HAGYOMÁNYŐRZŐINK

 

Törtel, 2018.07.27-28.

 

A Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád Megye Maros Menti MATASZ klubunk tagságát meghívták előadást és bemutatót tartani, hagyományőrző ifjúsági tábor keretei között.

 

A tábor céljai között szerepelt a hagyományőrző tevékenység mellett a gyermekek szabadidős tevékenységének formálása, alakítása. Mivel kevés lehetőség van arra, hogy régi hagyományos játékokat, eszméket, mindennapi tevékenységeket ismerhessenek meg, ezért ebben kívántak nekik segítséget nyújtani. Külön kiemelném azt, hogy a klub tagsága révén a honvédelem iránti érdeklődést feltudták kelteni és a bemutató által pedig fokozni tudták azt. Közel 40 résztvevő volt jelen ezen eseményen, amit a változatos időjárás néha megzavart, így az ottlétünkkor kevés kép készült.

 

Ennek ellenére jó hangulatban telt és ígéreteikhez híven jövőre is várnak minket, mert színvonalas bemutatót tudtunk tartani.

 

 

HADERŐFEJLESZTÉS 2018.07.30

BUDAPEST, 2018. július 30.

Korszerű, modern honvédség épül

Magyarország meg tudja teremteni annak a bázisát, hogy a legmodernebb technikát használva szolgálják hazájukat a honvédek – mondta a lapunknak adott interjúban Benkő Tibor. A honvédelmi miniszter arról is beszélt, hogy a hadsereget minél nagyobb arányban itthon gyártott, összeszerelt termékekkel kívánják felszerelni.

– A vezérkar főnöke volt idáig, most honvédelmi miniszter. Mennyiben más a két pálya?

– Nem a másságát nézném, hanem párhuzamot szeretnék vonni a két feladat között. Közel 43 éven át katona voltam, akkor is, amikor a Magyar Honvédség elég nehéz helyzetben volt. Az 1999-es NATO-csatlakozásunk után néhány évvel a honvédség komoly leszálló ágba került, csökkent a létszám, katonai szervezetek, fegyvernemek szűntek meg vagy sodródtak a megszűnés szélére.

Ezt az időszakot átélni és menedzselni nem volt felemelő érzés. A katonának mindig azzal a körülménnyel kell számolnia, ami rendelkezésre áll. Most pedig miniszterként itt a lehetőség, hogy amit az elmúlt nyolc évben a vezérkar főnökeként közös és nem kevés munkával sikerült előkészíteni – a Magyar Honvédség fejlesztését –, azt most teljes spektrumában megvalósítsuk.

– Van ön mögött elég támogatás a fejlesztések megvalósítására?

– Már 2009-ben az akkori kormány asztalán volt a jelentés a szükséges modernizációról. Ehhez képest még hat évet kellett várni arra, hogy a honvédség elindulhasson a fejlődés útján. Amikor 2010-ben megkaptam a vezérkari főnöki kinevezésemet, azt mondtam, hogy nem adhatjuk fel, nem szüntethetünk meg további katonai szervezeteket, nem zárhatunk be további laktanyákat, nem lehet tovább csökkenteni a létszámot. Abban a nehéz, anyagilag ínséges időben sikerült ezeket a célkitűzéseket megvalósítani, sőt emeltük a létszámot.

Ezt én akkor küldetésnek fogtam fel. Magamat egy révkalauzhoz hasonlítottam, aki átvezeti a szűk szoroson a Magyar Honvédség hajóját. Most pedig tudom, hogy mire van szüksége a honvédségnek. Magam mellett tudhatom a magyar katonákat és a honvédelmi tárcát támogató kormányzati szándékot, anyagi, erkölcsi és politikai értelemben véve egyaránt. A miniszter most bizonyos értelemben könnyebb helyzetben van, mint a volt vezérkari főnök.

– A mai munkaerőhiányos világban lesz elég tettre kész, hazáját szerető, képzett katona?

Magyarországon folyamatosan nő a foglalkoztatottság, a munkahelyek száma, ami első ránézésre az ország gazdasági helyzetére nézve rendkívül pozitív, de nem feltétlenül kedvező a honvédség szempontjából. A munkaerőpiacon kiélezett verseny folyik a szabad kapacitásokért, és nekünk ebben a helyzetben kell talpon maradnunk. Olyan honvédelmi életpályamodell alapjait sikerült megteremteni és kell fenntartani a jövőben, amellyel meg kell és lehet szólítani a leendő katonákat, pályán lehet őket tartani. Elmondhatom, hogy 2016-tól kezdve, a gazdaság gyors ütemű bővülésével a honvédséget választók száma is lépést tud tartani, emelkedik a jelentkezők száma.

– Egy szabados, kötetlenséget hirdető világban hogyan szólítják meg a fiatalokat?

– Fontos, hogy a társadalomban a honvédelem ügye széles körben legyen elfogadott. Gondolok itt a honvédségi ösztöndíjprogramokra, a különböző honvédelmi táborokra, az önkéntes tartalékos szolgálat lehetőségére, a toborzóprogramokra és a nyílt napokra. Ebben a helyzetben kiemelt figyelem hárul a honvéd középiskolákra. Például a Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium, ahol a jelentkezők katonai napirend szerint élnek, még azok is, akik a településen laknak és napi bejárók lehetnének, a most végzők több mint 40 százaléka a katonai pályát választja.

Továbbtanulásra jelentkeztek az MH Altiszti Akadémiára, a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre, vagy megkezdték szerződéses katonai szolgálatukat valamelyik katonai szervezetnél. A megszólítás egyik formája, hogy közösségben megismertessük a fiatalokkal a történelmünket, hazánk és a magyar emberek értékeit, azt, hogy mi mindenre lehetnek büszkék. Katonák életútján keresztül bemutatjuk, hogy miért választották ők ezt a nemes hivatást, mit tudnak vagy tudtak adni a hazának. Ez vonzó a fiatalok részére.

A másik pedig a már említett életpálya, amely kiszámítható előmenetelt, létbiztonságot, folyamatos tanulási, ki- és továbbképzési lehetőségeket jelent szigorú követelményrendszerrel párosítva. Pénzben, fizetésben – ami nem minden – nem tudunk minden szakmával versenyre kelni, de kiszámíthatóságban és tervezhetőségben feltétlenül. A Magyar Honvédség egy nagy család, jóban, rosszban össze kell hogy tartozzunk. Ez nemcsak a toborzás, hanem a megtartás szempontjából is fontos.

– Az egyik ide vezető út lehet az önkéntes tartalékos rendszer?

– A sorkötelezettség 2004-es megszűnése után űr keletkezett, amit ki kell tölteni. Az önkéntes tartalékos szolgálat is egy közösség, amely szükséghelyzetben mozgósítható, és kiegészíti a hivatásos, szerződéses állományt az ország biztonsága érdekében. Emellett kitűnő bázisa annak, hogy előképzettséget, lehetőséget adjon a jelentkezőknek a honvédségbe való betekintésre, esetleg szerződéses vagy hivatásos pályára irányításra.

– Van elég jelentkező tartalékosnak?

– Több szakaszra bontható a tartalékos szolgálat létrehozása. Először a műveleti tartalékos szolgálatot hoztuk létre azoknak, akik a haderő leépítése miatt kényszerből korengedményes nyugdíjba kerültek. Ők most már az öregségi nyugdíj elérésével folyamatosan válnak ki a rendszerből. Az újonnan kialakított önkéntes védelmi, illetve a területi elven szerveződő tartalékos szolgálatokba pedig folyamatosan lépnek be a fiatalok. Most már több mint 7500 fős tartalékosállománnyal rendelkezik a honvédség, és örvendetes, hogy egyre több köztük a fiatal.

– Egyetemi tartalékosszázadok is alakulnak. Mit üzen a fiatal lányoknak és fiúknak, miért vállaljanak szolgálatot?

– Saját példámmal szoktam élni. Szakmunkástanulóként, 1972-ben döntöttem el, hogy katona akarok lenni. Az akkori Magyar Néphadseregben voltak megtalálhatók a kor legmodernebb technikai eszközei: rakétatechnika, lokátorok, számítógépek, automatizált tűzvezető rendszerek. Korszerű és modern – mi most újra ezt akarjuk felépíteni, hogy a Magyar Honvédség vonzó legyen a fiataloknak. Meg tudjuk teremteni annak a bázisát, hogy a legmodernebb, naprakész technikát használva szolgáljanak a legénységi katonától kezdve a magas rangú tiszti állomány kategóriáig.

A honvédelmi miniszter úgy véli, a célok eléréséhez maga mögött tudhatja a kormányzat támogatását

– Említette a modern haditechnikát. Hol tart a Zrínyi 2026 program haderőfejlesztési része?

– Időarányosan jól állunk. Az ember, a katona áll a program középpontjában, ez új, korszerű harcászati felszerelést: ruházatot, bakancsot, repeszálló mellényt, málhamellényt, sisakot, hátizsákot, egyéni fegyverzetet jelent, mindent, amire a kiképzés során és a harcmezőn szükség lehet. Ki kell emelni azokat az eszközöket, amelyek a XXI. században modernné teszik a katonát. Olyan elektronikai eszközzel kell hogy rendelkezzen a jövő magyar katonája, amellyel harci körülmények között szöveges, illetve képi üzeneteket tud fogadni és küldeni, védett kommunikációs csatornán.

A digitális katona program első fázisa volt a világosabb színű, infrasugarakat elnyelő gyakorlók beszerzése. A katona egyéni fegyverzete is megújul, ráadásul magyar hadiipari forrásból. Kiskunfélegyházán már elkészült az az üzem, ahol első körben összeszerelik, majd a gyártósort alkotó gépek megérkezésével cseh licenc alapján pisztolyokat, géppisztolyokat és gépkarabélyokat gyártanak. A hadiipar fejlesztésének részeként folyamatban van a kézifegyverek lőszereinek és a hozzá való lőpor hazai előállításának megszervezése.

– A hadiipar, a katonai kutatás-fejlesztés kapcsán más kooperációkban is gondolkodnak?

– Az ipari kapacitások kiépítése kapcsán nem csak a személyi felszerelések, fegyverzet gyártásában gondolkodunk. Megkezdődött egy kiberműveleti kötelék kialakítása több nemzet bevonásával. Létrehoztunk egy kutatási, innovációs és fejlesztési központot is. Amikor a Zrínyi 2026 keretében megkezdődik a szárazföldi haderő meglévő eszközeinek leváltása, akkor ezen a területen is szeretnénk bevonni a hazai ipar kapacitásait. A honvédséget minél nagyobb arányban Magyarországon gyártott, összeszerelt termékekkel kívánjuk felszerelni.

– Elhangzott: a légierő fejlesztése prioritást élvez. Miért éppen ez a haderőnem?

– A légierő kapcsán már 2009-ben jeleztük, hogy sürgető a korszerűsítés. A meglévő, még nagyjavításba adható eszközök üzemidejét meghosszabbítjuk. Nem dobjuk ki azt, ami még használható, mint ahogy a honvédség leépülése idején történt a szárazföldi technikával, amikor például eladták a korszerű tűzvezető rendszerrel felszerelt, nagyjavított önjáró tüzérségünket, a BMP–1-es lövészpáncélosokat, sorozatvetőket, vagy ahogy a T–72-es harckocsik egy részét elajándékozták. Az ezért kapott pénzt pedig végül nem a hadseregre fordították.

Ezzel szemben most öt Mi–17-es közepes szállítóhelikopter felújítása fejeződött be, nyolc Mi–24-es harci helikopter pedig a közeljövőben tér vissza az oroszországi javításról. De nemcsak közepes szállító- és harci helikopterre van szükség, hanem olyan könnyű helikopterre, amely kiképzésre, kisebb létszámú kötelékek szállítására, felderítésre és tűztámogatásra is alkalmas. Ezért kötöttünk szerződést húsz Airbus H145M helikopter beszerzésére is.

– A helikopterek mellett a merevszárnyú-flottát is fejlesztik?

– Elsőként négy cseh Zlin kiképzőgépet vettünk, ezen kategóriájú gépek számát tovább bővítjük, és ősszel megkezdődik a hazai hajózó-, azaz pilótaképzés. Kell köztes képzési eszköz is, hiszen a Zlinről vagy hasonló kategóriájú gépről nem lehet azonnal a Gripenre átülni. Ezek esetében is már tárgyalunk a lehetséges gyártókkal. Vettünk két A319-es csapatszállító repülőgépet is, amellyel megszűnt a gyors, nagy létszámú és nagy hatótávolságú személyszállítás területén a kiszolgáltatottságunk. Hasonló kategóriájú gépei vannak a cseh, a német, a brit és az amerikai légierőnek is.

Hátravan a deszantolásra, nagyobb technikai eszközök szállítására alkalmas gépek beszerzése is, illetve szükség van még kisebb, akár kevesebb számú személyt vagy kisebb terjedelmű tárgyakat, eszközöket, alkatrészeket szállítani képes, úgynevezett futárszolgálatot ellátó repülőgépekre is. A Gripenek esetében folyamatos a képességek és a fegyverzet bővítése, korszerűsítése. Igaz, nem légi eszközök, de légi úton, például a beszerzés alatt álló H145M könnyű helikopterrel bevethető a szolnoki különleges rendeltetésű dandár haditechnikai eszközparkjában rendszeresített 12 speciális Polaris könnyűterepjáró.

– Mi lesz a szárazföldi egységekkel, milyen fejlesztések várhatók?

– A légierővel szemben nem a „nincset” kell pótolni, hanem a meglévőt kell korszerűsíteni, de többségében cserélni. Ami kritikus, az például a felderítőeszközök, a légvédelmi és páncéltörő rakéták, illetve komplexumok, valamint a terepjáró gépjárművek helyzete, amelyeknél a beszerzésekkel kapcsolatos munkákat már megkezdtük. Szükség van az irányítás, vezetés eszközeinek fejlesztésére is, hiszen a kiber- és hibrid hadviselés korában nem lehet a XX. századi megoldásokra, eljárásokra hagyatkozni. Annyit elmondhatok, hogy Európában és a NATO-ban nem sok országnak van olyan korszerű vezetési rendszere, amelynek a kiépítését mi megkezdtük.

– Ez ellentmond azoknak a politikai ihletettségű állításoknak, hogy egyesek szerint a NATO potyautasai vagyunk, sőt, nem tartanak bennünket megbízható szövetségesnek.

– Lehet kritikákkal illetni a Magyar Honvédséget, de az elmúlt időszakban nyolc tábornokunk szolgált és szolgál különböző komoly felelősséggel járó, magas NATO-beosztásokban. A Pentagon és a NATO Tarnszformációs Parancsnokságának összekötője, a Kfor parancsnokhelyettese, az EUfor törzsfőnöke, az ulmi Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokhelyettese mind-mind magyar tábornok. A norfolki NATO-parancsnokság vezénylő zászlósa, első számú altisztje is magyar. Ezek a pozíciók nem azt bizonyítják, hogy „annyira rossz” szövetségesek, megbízhatatlanok lennénk.

– A külföldi katonai missziókban bővít a honvédség?

– Elsősorban NATO-, EU-, ENSZ-, EBESZ- és koalíciós műveletekben veszünk részt. Ezek bővülnek, vagy súlyponti áthelyezés lesz. Az Országgyűlés határozata értelmében ezer katona lehet egyszerre külszolgálatban, most közel állunk ehhez a szinthez. A műveleti területen való részvételt tekintve is elismertek és nem potyautasok vagyunk, hiszen Magyarország a NATO-n belül elismerten, igen előkelő helyen áll, megelőzve komoly képességeket felvonultató országokat.

– A határon továbbra is szolgálnak majd katonák?

– Három évvel ezelőtt a honvédség kezdte meg a műszakizár-rendszer kiépítését, utána pedig a határzár mentén való folyamatos járőrözés miatt voltak nagy létszámmal jelen a katonák. Több ezer honvéd segítette ekkor a rendőri erőket. A mostani műszaki zár elkészülte és az elektronikus védelmi rendszerek aktiválása után a technikai őrzés-biztosítás került előtérbe, amely a honvédség részéről már kisebb létszámú élőerőt igényel. A reagálóerőket elsősorban a rendőrség biztosítja. A honvédség a mindennapi „katonai” feladatain túl készenlétet lát el, és ha kell, katonáink képesek megindulni, és akár újra több ezer fővel jelen lenni a kijelölt határszakaszokon.

A tudósítást, a Magyar Idők 2018. július 30-i számából vettük át!

KATONAI IFJÚSÁGI TÁBOR - 2018

Szentes, 2018. július

Víz alatti honvédelmi tábor. A katonabúvárok víz alatti tevékenységét ismerhették meg testközelből azok a fiatalok, akik a szentesi MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred által szervezett honvédelmi táborba adták le jelentkezésüket. Az egyhetes program ideje alatt a diákok életre szóló élményekkel lettek gazdagabbak.

A műszaki ezred katonái immáron harmadik éve várják a Magyar Honvédség és azon belül is a szentesi alakulat életébe bepillantani vágyó tanulókat. Idén már a második tábor lakóitól hangos a laktanya és mihelyst véget ér az egyhetes program, kezdődik is a harmadik etap. Dr. Szabó István őrnagy, a szentesi honvédelmi tábor vezetője büszkén mesélte el, hogy mindhárom – a 15-18 éves korosztály számára meghirdetett - rendezvény létszáma két hét alatt betelt. A jelenlegi turnus negyven fővel indult meg. Van olyan diák, aki már harmadjára tér vissza a búvártáborba, és olyan is, aki korábban több, a Magyar Honvédség más alakulatai által szervezett rendezvényen is részt vett.

A vitathatatlan siker titka abban rejlik, hogy mindent igyekeztek gyakorlatiasan és élményszerűen megszervezni. „Ez egy kifejezetten búvárkodásra épülő tábor, így is hirdettük meg. Itt a fiatalok akkor is vízközelben vannak, ha éppen nem búvárkodnak és nem annak alapismereteivel foglalkoznak, mert a tábor minden programját a víz köré építettük fel” – fogalmazott dr. Szabó őrnagy. Az első napokat felidézve elmondta, hogy olyan az általános katonai alapismeretek átadásával kezdték a tábort, mint például, hogy egy laktanyában hogyan kell viselkedni, közlekedni és, hogy minden feladatot igyekezzenek az adott időkorlátokon belül elvégezni. „Ezt követően megkapták a búvárkodással és egészségüggyel kapcsolatos alapismereteket, majd pedig ezek visszakérdezése után, amikor az oktatóink úgy látták, hogy biztonsággal vízbe lehet engedni a gyerekeket, akkor a szentesi búvár kiképző bázison megkezdődött a vízhez szoktatás. E folyamat után már egyénileg, instruktori kíséret mellett merültek és hajtottak végre feladatokat a medencében.”

A jó teljesítmény záloga és egyben bizonyítéka, hogy a fiatalok a tábor második felében már a Magyar Honvédség mályi honvédüdülőjében készülhettek a nagy napra, amikor is nyílt vízben is elmerülhettek. Mint dr. Szabó István őrnagytól megtudtuk, a Szentestől kissé távol eső Mályi-tóra azért esett a választás, mert itt a víz alatt olyan látótávolság van, ami élvezetessé teszi a búvárkodást, látják a környezetet és akár a benne élő állatokat is. A szentesi honvédelmi tábor vezetője szerint a rendezvény egyik legfontosabb értéke - ami az ifjaknak is nagyon hiányzik a hétköznapjaikból -, hogy csapatban dolgozhatnak. „Megtanulják, hogy a saját gondolataikat, elképzeléseiket és akaratukat képesek legyenek alárendelni egy közösségnek, egy csapatnak. Ebben már most hatalmas fejlődést látni” – összegezte dr. Szabó István.

A programokat koordináló katonabúvárok – köztük Antal László ezredes, az alakulat parancsnoka - kapcsán a táborvezető kiemelte, hogy a rendezvényt válogatott katonák segítik. „Mivel nálunk van a katonai búvárkiképzés központja, természetes, hogy az itt lévő kollégáim olyan szakmai háttérrel rendelkeznek, amely megnyugtatóan biztosítja mindazon szabályok és előírások betartását, amelyek a táborozás biztonságos lefolyásához hozzájárult.”

Török Ádám már a negyedik táborát tölti katonai színekben. Mint elmesélte, korábban járt már az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison és az MH 86. Szolnok Helikopter Bázison is, de a mostani tábor véleménye szerint viszi a prímet. „Élményszinten szerintem ez a legjobb, pedig a repülőbázison még repülni is repülhettünk. Mégis, ez volt eddig a legjobb!” Véleménye hallatán nem érte meglepetés a tábor vezetőit, amikor hozzátette, hogy jövőre újra szeretne eljönni az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred búvártáborába.

TANÁCS KUTYATÁMADÁS ESETÉRE

Itt a nyár, sokat tartózkodunk szabadban egyedül, vagy családi, esetleg más társaságban, közösséggel, vagy akár táborozás alkalmából. Városi emberek, de mások is, gyakorta találkozhatnak kóbor, és egyéb kutyákkal szükség lehet az alábbi tanácsokra!

Mi tévők legyünk, ha ránk támad egy kutya? Hasznos tippek!

A felelőtlen, meggondolatlan emberi magatartás miatt sajnos számtalan kutya kóborol városainkban, falvak szélén. Az elvadult ebek többnyire nem bántják az embert, de sokszor kiszámíthatatlanok, főleg ha futás, vagy kerékpározás közben találkozik velük az ember. Ahhoz, hogy elkerüljük a konfliktust, adunk pár tippet. Íme!

Őrizzük meg a nyugalmunkat

Vannak, akik azt állítják, hogy a kutyák megérzik, ha félünk. De ember legyen a talpán, aki nem ijed meg, mikor egy agresszív kutya közelít vadul feléje. De mégis össze kell szednünk magunkat, próbáljuk leplezni félelmünket, ne mutassuk ki azt, hogy meg vagyunk ijedve. Ha elkezdünk visítani, hadonászni, akkor a kutya ezt provokációként értelmezi és támadásba lendülhet.

Ne szaladjunk el

Ha a kutya elkezd hangosan, fenyegetően ugatni, ne fordítsunk neki hátat. Nyugodtan, lassan haladjunk tovább, lehetőleg biztonságos helyre. Az is jó, ha mozdulatlanok maradunk, mert pár perc múlva a kutya elveszti az érdeklődését, és elmegy.

Ne nézzünk a szemébe

A szemkontaktus még agresszívabbá teheti az ebet. Tartsuk szemmel a kutyát, de ne nézzünk a szemébe. Ezt a kutya úgy értelmezi, hogy nem akarunk semmilyen konfliktust, így remélhetőleg békén hagy.

Vonjuk el a figyelmét egy tárggyal

Ha van valami éppen a kezünkben, az mindenképpen jól jöhet. Vegyünk elő a zsebünkből egy papírzsebkendőt, majd lóbáljuk kissé meg, dobjuk oda eléje, így ezzel elvonjuk a figyelmét, kizökkentve a négylábút a támadó helyzetből.

Ijesszük el

Ha egyik módszer sem vált be, akkor erőteljesen kiáltsunk rá. Mondjuk ki hangosan, hogy “Nem”, vagy “Mars innét”, amit lehet, hogy a kutya még ért is, hiszen az egykori gazdájától megtanulhatta ezeket a parancsszavakat.

Védjük magunkat a táskánkkal

Ha nem tudjuk elkerülni a támadást, és van táska a kezünkben, hátunkon, gyorsan tartsuk pajzsként magunk elé, hogy lehetőleg abba harapjon bele a kutya.

KATONAI EJTŐERNYŐS SIKEREK

Belluno, 2018. július

Első helyezést szerzett a honvédség ejtőernyős válogatottja. A Magyar Honvédség ejtőernyős válogatott csapata az Ejtőernyős Célbaugró Világkupa-sorozat negyedik állomásán, az olaszországi Bellunóban nyújtott ismét kiemelkedő teljesítményt.

A csapat a dobogó legfelső fokára állt ismét: csapat-célbaugrásban első helyezést ért el Bánszki Tamás százados, Hirschler Gábor zászlós és Varga Tamás zászlós, Asztalos István önkéntes műveleti tartalékos zászlós és Gál Szabolcs törzsőrmester. A versenyen tizenhat ország negyvenöt csapatának kétszázhuszonöt versenyzője vett részt. Ifjúsági versenyzőnk, Horváth Ferenc őrvezető kategóriájában harmadik helyezést ért el. „Három nap alatt nyolc ugrást teljesítettünk” – összegezte a versenyen történteket Gál Szabolcs törzsőrmester. „A mezőny nagyon jól kezdett, de a végére csak az olaszok és mi bírtuk a nyomást. Szoros verseny alakult ki, és a szívünk felvitt minket a dobogó tetejére.”

Az olaszországi verseny az augusztus 10-én kezdődő, Szolnokon megrendezendő 42. CISM Katonai Ejtőernyős Világbajnokság előtti utolsó megmérettetés volt nemzetközi szinten a magyar katonacsapat számára. Mivel Bellunóban az összes nemzetközi csapat a vébén induló összeállításában versenyzett, ezért a helyezések jó előjeleket mutatnak.

Gratulálunk Kedves „Ismerős” Sportbarátainknak! A Szegedi MATASZ Kupa rendszeres évente megrendezésre kerülő versenyei, rendszeres és sikeres résztvevőinek! A tudósítást a www.honvedelem.hu hírportáltól vettük át.