Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád megye

Hírek

CSALÁDI MÚZEUMLÁTOGATÁS

 

Budapest, 2019. augusztus 20.

 

Nemzeti ünnepünk alkalmából különleges tárlatvezetéssel és ingyenes belépéssel várja az intézmény a látogatókat. Belépés díjtalan.

 

Augusztus 20-án reggel 9 órától délután 5-ig várja a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum az érdeklődőket. A nemzeti ünnep alkalmából a belépés egész nap ingyenes lesz. Az állandó és időszaki kiállítások mellett 10 és 14 órától lehetőség nyílik szakmai vezetésen részt venni a Fegyvertörténeti Látványtárban, ahol a magyar katona fegyverzetének, viseletének és felszerelésének változásait lehet nyomon követni a 10. századtól egészen napjainkig.

 

A szervezők mindenkit szeretettel várnak.

 

HŐSEINK

Szigetvár, 1566. augusztus 6.

Ma is a hősi önfeláldozást jelképezik Szigetvár védői. Négyszázötvenhárom évvel ezelőtt, 1566. augusztus 6-án kezdődött meg Szigetvár török ostroma. A túlerő végül legyőzte Zrínyi Miklós hősiesen helytálló védőit, ám az egy hónapon át tartó harcok során a világhódító oszmán had elképesztő vérveszteséget szenvedett, és maga I. Szulejmán szultán is a falak alatt lelte halálát.

I. Szulejmán az Oszmán Birodalom valaha élt egyik leghatalmasabb uralkodója volt, akinek kivételes képességeit már saját korában is elismeréssel emlegették, beleértve ebbe legádázabb ellenfeleit is. Birodalomszervezési szempontból is maradandót alkotott, és bőkezű mecénása volt a kultúrának is, miközben keleten sikeresen nyomult előre Mezopotámiában, török kézre kerítette Bagdadot, és a tengeren hosszasan hadakozott a portugálokkal is. Ám I. Ferenc francia király szövetségeseként fő célja a Habsburgok megdöntése és ezzel egyidejűleg a törökök európai uralmának megszilárdítása, hatalmuk kiterjesztése volt. Ennek eredményeként Szulejmán legnagyobb hadjáratait elsősorban Magyarország felé vezette, összesen hetet. Ezek során elfoglalta Nándorfehérvárt, majd 1526-ban, Mohácsnál végérvényesen térdre kényszerítette hazánkat: később elfoglalta Budát, Bécset azonban csak egyszer vette ostrom alá, akkor is sikertelenül.

Szulejmán életének egyik legnagyobb álma tehát az volt, hogy kitűzhesse a lófarkas zászlót Bécs falaira. Az oszmán szultán először 1529-ben, majd 1532-ben indított hadjáratot a császári főváros ellen, majd némi szünetet követően 1566-ban ismét nekiindult. A hatalmas oszmán sereg útjában álló Szigetvárnak senki sem tulajdonított különösebb jelentőséget: a vár még annak ellenére is könnyű falatnak tűnt, hogy a korábbi évtizedekben a törökök hasztalanul próbálták megszerezni. Pedig voltak intő jelek.

Folyamatos fenyegetettség

A vár védműveit az 1566-os ostromot megelőző évtizedekben folyamatosan erősítették: megnagyobbították a sáncokat, a körülötte elterülő tavat kiszélesítették, az erődítmény sarkain pedig bástyákat emeltek. A falak már ekkoriban mintegy 6-7 méter magasba nyúltak. Az újításoknak köszönhetően 1556-ban Hamed Ali budai pasa nem is tudta bevenni az erődítményt, pedig kísérletet tett rá: habár a kapitány Horvát Stancsics Márknak mindössze 1800 embere volt a 25 ezres török sereggel szemben, Alinak végül mintegy tízezer harcosa veszett oda a várnál, és vesztesként volt kénytelen hazatérni. A védők ezek után felhasználták az ostrom során szerzett tapasztalatokat, és még tovább erősítették a várat.

A munkálatok a korábban több sikeres török elleni haditettéről elhíresült, már életében is legendás Zrínyi Miklós 1561-es várkapitányi kinevezése után is tovább folytatódtak – már csak azért is, mert ekkor már tudni lehetett, hogy az idősödő szultán előbb-utóbb megint megindul Bécs ellen. Mire az oszmán hadigépezet ismét mozgásba lendült, a vár három részből, a külső-, középső- és belsővárosból, illetve az Óvárosból, a jelentős részben Zrínyi által építtetett Újvárosból és a Várból állt. Az erődítményt emellett fekvése is nehezen támadhatóvá tette, hiszen a három szigetre épült várost övező Almás-patak mocsarán csak nehezen lehetett átvágni. Az ostrom közeledtével az említett közeli tavat emellett el is rekesztették, a közeli magaslatokon pedig tüzelőállásokat létesítettek. Az 1566-os év nyarának időjárása ugyanakkor nem kedvezett a védőknek: az aszály következtében nemcsak a mocsarat lepő víz apadt sekélyre, de a vár körüli vizesárok is kiszáradt.

Elképesztő túlerő, elkeseredett védekezés

Amikor megérkeztek az első hírek Szulejmán seregeinek megindulásáról, Szigetvárt mintegy 2300 katona védte. Zrínyi az év tavaszán többször is kérelmezte, hogy háromszorozzák meg a létszámot, a bécsi hadvezetés a füle botját sem mozgatta, pedig a szultán serege – amelyet a horvát származású Szokoli Mohamed vezetett – legalább százezer főt számlált, és több mint háromszáz ágyúval rendelkeztek. Nem lehetett kétséges, mi lesz az ostrom végkimenetele, Zrínyi mégis megeskette katonáit, hogy a végsőkig kitartanak. Ennek jeléül vörös lobogót húzatott a falakra, és kereszteket állított a bástyákra.

Szokoli Mohamed augusztus 6-án adott jelet az ostrom megkezdésére. A kiapadt várárok miatt az oszmánok jóval könnyebben jutottak előre, mint egy kevésbé aszályos évben tehették volna, miután felhúztak e célból három töltést, ám a magyarok kőkeményen védekeztek: mire a törököknek sikerült elfoglalniuk a három sziget közül a legkisebbet, már majdnem háromezer katonájuk hevert holtan a csatamezőn, miközben mindössze háromszáz védővel sikerült végezniük. Ehhez természetesen az is hozzájárult, hogy Zrínyiék folyamatosan ágyúzták az ostromlókat a magaslati tüzelőállásokból.

A szultán is tombolt

Miután a szultán látta, hogy az ostrom lényegesen nehezebben megy a vártnál, ígéretekkel próbálta lekenyerezni Zrínyit: egész Horvátországot és Szlovéniát odaígérte neki, amennyiben a kapitány hajlandó feladni a várat. A kapitány azonban nemet mondott. Az oszmánok ezután folyamatosan, szó szerint éjjel-nappal lőtték a várat, illetve aláaknázták a sáncokat, de hasztalan, a védőket nem voltak képesek megtörni, pedig ekkorra már ők is hatalmas emberveszteséget szenvedtek el. Maga Szulejmán is elveszítette türelmét: az óváros elleni harmadik sikertelen támadás után fővesztést helyezett kilátásba katonai parancsnokainak, majd maga állt a had élére, de ez sem számított, az áttörés elmaradt. A magyarok – akiknek ekkor már minden mindegy volt, hiszen tudták, hogy itt vesznek – eközben kitörésekkel nehezítették az ostromlók helyzetét, és így is komoly veszteségeket okoztak nekik.

Szulejmán a források szerint valósággal tajtékzott: egyrészt pont az ostrom közben kellett megválnia többezer lovasától, mert a birodalom közép-ázsiai területein nyugtalanság tört ki a perzsákkal, és ott is erősítésre volt szükség. Emellett nem tudta, bekapcsolódik-e a harcokba az a Mosonmagyaróvár térségében gyülekező császári sereg, amely közel százezer képzett katonát számlált, és Szigetvár elestét követően kellett volna megállítania az oszmánok Bécs elleni támadását. A magyar főrendek ugyanakkor hiába győzködték Ekhard Sámuel főkapitányt Szigetvár megsegítéséről, a hadvezér semmit sem tett. Augusztus végén a szultán parancsára már Isztambulban is rendkívüli imákat rendeltek el a harcoló seregek megsegítésére.

A túlerő győzött

Az elodázhatatlant persze nem lehetett a végsőkig késleltetni: augusztus 20-át követően maga a város török kézre került, Zrínyi és néhány száz katonája pedig beszorult a belső várba. Szeptember 5-én a törökök megsemmisítették a magyar ágyúállásokat és berobbantották a falak egy részét – innentől fogva nem lehetett kérdéses, hogy a harcok hamarosan befejeződnek. A sors furcsa fintora volt azonban, hogy másnap elhunyt a 72 éves szultán, méghozzá máig ellentmondásos okból: egyes vélekedések szerint járvány tört ki a táborban, mások szerint idős, köszvénytől gyötört szervezete nem bírta tovább a hatalmas fizikai és lelki megterhelést. A vezérkar ugyanakkor elhallgatta a hírt, és még három napon át úgy tettek, mintha uralkodójuk élne, nehogy a seregek demoralizálódjanak a végső győzelem küszöbén.

Szeptember 7-én Zrínyi úgy döntött, elérkezett a végső pillanat. A védők ünnepi ruhát öltöttek, majd leeresztették a felvonóhidat, a törökök közé lőttek az utolsó megmaradt ágyúval, és kardot rántva, a hídon át kirontottak az ostromlók közé. Csupán néhányan élték túl a kitörést, maga Zrínyi két golyótól esett el. De még itt sem ért véget a törökök rossz szériája, mivel a lőportoronyban tárolt puskapor tüzet fogott, a torony pedig felrobbant, további oszmán harcosok százaival (vagy ezreivel) végzett. Zrínyi holttestét Vilics Musztafa banja lukai bég temettette el, levágott fejét Szokoli Budára küldette.

Az ostrom a kor egyik legvéresebb, legkegyetlenebb csatájának számított: a védők szinte teljes létszáma mellett a teljes szultáni had negyede, a magyarok létszámának tízszerese, nagyjából 25 ezer ember veszett oda. Ilyen veszteségek után, a szultán halálát követően nem lehetett kérdéses, hogy a Bécs elleni hadjáratnak nem most van itt az ideje. Emellett az új szultán, II. Szelim inkább a vezírekre bízta az államügyeket, és nem feltétlenül akart mindenáron apja mintájára hódítani. Ezért aztán 1568-ban Szokoli és I. Miksa Drinápolynál békét kötöttek, és az osztrákok évi 30 ezer arany fejében egy időre megváltották nyugalmukat a Portától.

Magyarok Országos Gyűlése

 

Ópusztaszer 2019. augusztus 2-4.

 

Öt év szünet után, az idén augusztus 2-4. között – hetedik alkalommal – rendezték meg, a Magyarok Országos Gyűlését (MOGY) Ópusztaszeren. Az országos rendezvény központi témája ez évben, a nemzeti összetartozás, és azon belül, a külhoni magyar gyermekek megsegítése, támogatása volt.

 

A találkozó főszervezője 2019. évben, az Országos Baranta Szövetség volt, amely a hagyományos magyar harcművészet (a „baranta”) és a magyar kultúra egyéb területeinek népszerűsítésére jött létre. A rendezvény fő eseménye a több száz „barantás” és hagyományőrző részvételével lezajló úgynevezett történelmi élőkép volt, amely megjelenítette a magyar jelen és jövő legfontosabb kulcskérdéseit. A rendezvényen résztvevő civil és hagyományőrző szervezetek kiállításai és programjai között, a Nemzetőrök kiállítása szolgált sok érdekességgel. A nemzetőrök között sok a MATASZ-tag.

 

A rendezvény programjait napközben szabadegyetemi előadások és szabadtéri szórakoztató programok jellemezték, este pedig színpadi koncertek és táncházak alkották.

 

A gazdag programok, mint a Honfoglalás kiállítás, Szer monostora és települése, Államalapítás, Promenád 1896, „Ilyet nem látott a Kárpát…” – Így készült a Feszty-körkép, Multimédiás játszótér, „Vár állott, most kőhalom” – Várak és a csaták a középkori Magyarországon, Őseink arcai, a Csengelei kunok ura és népe, „Kincsek a földből” – Régészet és numizmatika, a szegedi paprika gyártásának története szerepelt a főbb programok között. Ez mellett látható volt, Feszty Árpád “A magyarok bejövetele” c. monumentális körképfestménye is. Természetesen ez mellett, látogathatóak voltak a központi kiállítások is, mint a Skanzen és Nomád Park, ahol egymást követték a különböző programok.

 

A sok kiskereskedő által eladásra kínált portékákra jellemző volt, hogy a magyar kézműipar remekeit sorakoztatták fel. Itt volt az ország legnagyobb kézműves vására. Szinte minden iparág képviseltette magát. A szervezők kiemelten figyeltek arra, hogy a látogatók, a magyar termelők, magyar minőségi áruit találják meg itt. Akik mézet, szörpöt, lekvárt, vagy lószőrből, bőrből és nemezből készült terméket keresett, itt bőven válogathattak. A kiskereskedők mellett, a vendéglátó-ipari szolgáltatások sokszínűsége volt a jellemző.

 

Szoboravatás is volt szombaton, mert ekkor avatták fel azt a szoborcsoportot, amely a honfoglaló őseink vezéreit ábrázolják. Ezzel a szoborcsoporttal Árpádnak és vezéreinek állítottak örök emléket a Nemzeti Történeti Emlékparkban, az első magyar Kárpát medencei országgyűlés tiszteletére.

 

Az esemény legnagyobb attrakciója a történelmi élőkép volt, ahol 1300-an elevenítették fel történelmünk legfontosabb eseményeit. Egy, a puszta közepén felállított vár volt ugyanis a helyszíne, a háromnapos rendezvény egyik legnagyobb eseményének, a történelmi élőképnek. Ez történelmünk eseményeiből összeállított csatajelenetek sorozata volt, amely a honfoglalástól az 1848-49-es forradalom és szabadságharc koráig ölelte fel a magyar történelem és kultúra legfontosabb állomásait. Szombat délutáni közös tevékenységükkel hőseinkre emlékeztek az ország és Kárpátalja minden részéről érkezett hagyományőrzők. Összesen 1200 önkéntes építette fel a díszletet, míg a csatákban 1000 felnőtt és 300 gyermek vett részt, közel 300 lovas vágtatott a vár körül és körülbelül ezer íjász lőtt egyszerre, felelevenítette a múltat mintegy két órán keresztül.

 

RÖSZKEI FALUNAP - 2019.

 2019. augusztus 2-4.

 Az idén is megrendezésre került Röszkén, – a Falunap keretében, kiemelt rendezvényként – a XXV. Nemzetközi Töltött Káposzta-főző Verseny. A Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád Megyei Vezetőségét, a helyi MATASZ elnök Friedrich Irén tartalékos főtörzsőrmester asszony hívta meg, az egész napos rendezvényre.

 A gazdag kulturális és szabadidős programokat kínáló rendezvény fő attrakciója – ez évben is – a XXV. Nemzetközi Töltött Káposzta-főző Verseny volt, ahol a Polgármesteri Hivatal kondérjain kívül, szinte minden civil szervezet bográcsában rotyogott, a finomabbnál finomabb töltött káposzta. Színes és változatos kulturális és szórakoztató programok között válogathattak azok, akik a hétvégén ellátogattak Röszkére.

 Pénteken, a Nemzetközi Néptánc Fesztiválon fellépő országok táncosai, – közöttük Magyarország, Románia, Lettország, Csehország, Litvánia, Portugália és Lengyelország – szórakoztatták az érdeklődőket. Szombaton, 2019. augusztus 3-án, a XXV. Nemzetközi Töltött Káposzta-főző Versenyen résztvevőké volt a főszerep. Amíg ők főztek, Meghívásos Baráti Fogathajtó Rendezvény zajlott, amit a fogatosok felvonulása követett Röszke utcáin.

 Délben zsűrizték a versenyzők töltött káposztáit. Az ünnepi ebédet megelőzően üdvözölte a meghívott társtelepülések polgármestereit, az egybegyűlt vendégeket, valamint a testvértelepülések képviselőit, Borbásné Márki Márta Röszke polgármestere. Az ünnepi ebédet követően kapott szót, Dávid István ny. mérnök alezredes, a MATASZ Csongrád megyei elnöke, hogy a helyi MATASZ elnök, – Friedrich Irén tartalékos főtörzsőrmester asszony – munkáját méltassa, s neki a „Magyar Tartalékosokért Emlékérem” bronz fokozatát átadja.

 A délután további részében a gyermekeknek kedveskedtek a rendezők, mert volt játszóház, ugráló-vár, arcfestés, kézműves sátor és egy sor játékos vetélkedő. Lehetett a település utcáin sétakocsizni, s a sporttelepen maradók a Phoenix Fitness Sportegyesület bemutatóját tekinthették meg. Ezt követően, operett és musical slágereket hallgathattak, neves előadóművészektől, illetve az Akropolis Táncszínház előadását láthatták. A napot Matyi és a Hegedűs, valamint a Kállay Saunders feat. The Middletonz koncertje, valamint utcabál, a Kosava Zenekarral zárta.

Száz éve történt - Századnyi román katona

1919 – 2019

Száz éve történt. Épp száz éve annak, hogy néhány századnyi román katona a főerőket megelőzve „elfoglalta” a magyar fővárost, a magyar kommün menekülő vezetői felkapaszkodtak egy Bécsbe tartó vonatra, eközben pedig a budapesti Gyűjtőfogházban a 2757. folyószám alatt nyilvántartott politikai fogoly törzskönyvének „Fogyatkozás” rovatába bekerült a „Szab. láb. hely.” bejegyzés. Ama bizonyos rab ‒ Szurmay Sándor gyalogsági tábornok volt…

A Monarchia legismertebb magyar hadvezére, az első világháború végi összeomláskor nyugdíjba vonult honvédelmi miniszter a Pro Libertate Alapítványnál őrzött hagyatéki fotó tanúsága és a hátoldalára írt feljegyzés szerint „1919. augusztus 3. délután 5 órakor” elegáns kalapemeléssel távozott bebörtönzésének helyszínéről, az Országos Gyűjtőfogház rabkórházából. (A katonabáró : Szurmay Sándor, a Monarchia magyar hadvezére / Tóth György, M. ; szerkesztő Hausner Gábor http://mek.oszk.hu/17500/17563)

Károlyiék internálták Szentgotthárdra, Kun Béláék bebörtönözték, a harctéren szerzett reumájára „tekintettel” a budapesti Gyűjtőfogház rabkórházában őrizték. Az 1919 februárjától a kommün bukásáig tartó kálváriájáról, gyógykezelésének megtiltásáról írta: „Többen kérték a kihelyezést szanatóriumba, amit megengedtek. Engem felszólított Bíró igazgató, hogy néhány soros kérvényt adjak be. Nem kérek én ezektől semmit. Úgy is tudom, amint elsőnek fogtak el, utolsónak fogom elhagyni a fogházat – volt a feleletem.” „Augusztus 2-án megbukott a tanácskormány és másnap elbocsájtottak bennünket. Mindenki kapott egy kis kék igazolványt. Az enyém így szólt: Báró Szurmay Sándor letartóztatott az igazságügyi népbiztos rendeletére szabadon bocsájtatott.”

A Magyar Bolsevistaellenes Liga (Antibolsevista Comité - ABC) Könyvtárának kiadásában, 1921-ben jelent meg a hadvezér Az orosz vörös veszedelem és Magyarország szerepe című könyve. Uzsok hőse elemzésében még azt remélte, hogy a „bolsevista Oroszország” ellen kialakulhat egy úgynevezett védelmi öv, amelynek részes országai közé mondhatnánk, Trianon ellenére bevennék Magyarországot. Ez „magábanvéve is nem kis hatást gyakorolna az orosz bolsevistákra, mert azok nagyrésze már a nagy háború alatt megismerkedett a magyarok szuronyaival és igen jól tudják, mikép kezelik azokat. De gyanithatják azt is, hogy mikép kezelik szuronyaikat különösen most, amidőn saját keserü bolsevista élmények voltak már, melynek fészkét kipusztitották.”

Ma már tudjuk, a védelmi övből nem lett semmi, maradt a békediktátum, és rövidesen egy újabb kommunista társadalomépítési kísérlet, amelynek első napjain külön kormányrendelet alapján megsemmisítésre ítélték Szurmay „Szovjetunió ellenes” könyvét is.

VÁLTOZÁS

Budapest, 2019. július 30.

Új közigazgatási államtitkár a honvédelmi tárcánál. Vidoven Árpád, a Miniszterelnöki Kabinetiroda volt közigazgatási államtitkára látja el július 30-ától a Honvédelmi Minisztériumban a közigazgatási államtitkári feladatokat.

Kinevezési okmányait az új közigazgatási államtitkár július 30-án, kedden vette át Áder János köztársasági elnöktől a Sándor-palotában.

Kádár Pál – a tárca eddigi közigazgatási államtitkára –, Orbán Viktor miniszterelnök döntése alapján, állami vezetői megbízatásának megszűnésével, ősztől, ismét hivatásos katonaként, a Miniszterelnöki Kormányirodán folytatja pályafutását.

MATASZ toborzó a domaszéki falunapon

 

Az elmúlt hétvégén háromnapos falunapi rendezvény volt Domaszéken, amely egybeesett a helyi MATASZ egyesület toborzásával. Régóta szerveződik Domaszéken a helyi tartalékos egyesület, amelyet még évekkel ezelőtt Dr. Palotai Jenő nyugállományú ezredes, a Magyar Tartalékosok Egyesület Csongrád Megyei Vezetőségének egykori elnöke kezdeményezett.

 

A zenés ébresztővel induló szombati rendezvény, gazdag programot kínált a település lakosainak, illetve az odalátogató vendégeknek. Volt vásárlással egybekötött zöldség-gyümölcs kiállítás, bográcsos főzőverseny, ingyenes játszóház, kézműves foglalkozás, lufi hajtogatás, arcfestés, babasarok és még sok más színes, szórakoztató program, nem beszélve a Nemzetközi Néptánc Fesztivál során előadott népzenei-, és táncos bemutatókról, ami a nagyszínpadon folyt. Céllövölde, hinta, sok-sok egyéb szórakozási lehetőség, amely nem hiányozhat egy ilyen volumenű rendezvényről. Étel – ital is volt bőven, s a kiskereskedők is felkészültek a sokadalomra, s nyájasan kínálták sok szép portékáikat, az arra látogatóknak.

 

A Domaszéki Falunapok rendezvénysorozat kínálta lehetőséggel élve, szombaton 2019.07.20.-án, Vajda Zoltán és Pásztor Lotte, Gizella ÖTT szakaszvezetők, – Domaszéki bajtársaikkal közösen, valamint a MATASZ Csongrád Megyei Vezetőségének támogatásával – szervezték meg a helyi tagtoborzást. Sokan álltak meg kíváncsian a MATASZ toborzó asztalánál és válogattak a sok kitett különböző színes tájékoztatókban, a melyek a Magyar Tartalékosok Szövetségét, valamint a szövetség tevékenységét mutatták be. De voltak ott – korábban a hadsereggel közösen szervezett toborzásról maradt tájékoztató füzetek is, amelyek a honvédséget, a szerződéses katonai pályát, illetve az önként vállalt tartalékos szolgálatot népszerűsítették.

 

Látogatókból, érdeklődőkből nem volt hiány, viszont a jelentkezési és vállalkozási kedv, már nem volt olyan sok. Ahogyan ezt Vajda Zoltán ÖTT szakaszvezető megfogalmazta, – többek között, a helyi TV-nek adott interjúban is – a megalakult helyi MATASZ egyesület egyik fontos feladata lesz, hogy népszerűsítse a tartalékos szolgálatot és a helyi egyesületet. Mint kiderült, sokan vállaltak a településen tartalékos szolgálatot és szívesen léptek be tagként, a megalakuló helyi MATASZ egyesületbe. A napi toborzás eredményét, az est beálltával összegző Vajda Zoltán ÖTT szakaszvezető, megfelelőnek ítélte, mert hét új taggal bővült a Domaszéki MATASZ Egyesület tagsága, amelyhez sok sikert kívánt Dávid István ny. alezredes, a MATASZ Csongrád megyei elnöke.