Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád megye

Hírek

HALASZTÁS

 

Szeged 2020. április 1.

 Nem töröljük véglegesen a koronavírus járvány miatt elhalasztott rendezvényeinket. A különleges jogrend bevezetése miatt, az előrehaladott szervezés állapotában lévő aersoft versenyt, az 2020. április 18-ra meghirdetett lövész versenyt, az azzal párhuzamos középiskolások összetett honvédelmi versenyét és több járási szintű lövész versenyt, sajnos megrendezni nem lehet. Valamennyi tervezett rendezvényen népes résztvevőkre számítottunk. A nagyobb rendezvényekre a verseny kiírások elkészültek, a fontosabb feladatokra a részfeladatok felelősei ki jelölésre kerültek, az anyagi, és eszköz szükségletek össze lettek állítva. Az együttműködőkkel is a szükséges feladatokat tisztáztuk. Az időjárás is kedvezőbbre fordult, sajnos a tervezett rendezvényeket mégsem tudjuk megvalósítani.

 De csupán halasztásról van szó. Ha a veszély elmúlik, áttekintjük ismét a tervezett rendezvényeinket és ami pótolható azokat meg fogjuk valósítani. Szükség is és igény is van erre. Önkénteseink végzik vállalt feladataikat, ezen az úton is elismerésünket és köszönetünket fejezzük ki értékes munkájukért. Érvényesítjük azt a népi bölcs mondást: „ami késik, nem múlik”! Köszönjük a munkába bevont tagjaink jó hozzáállását, eddig végzett lelkes szervező munkáját, együttműködő partnereinknek a segítő támogatását.

 Elnézést kérünk, ha ez a döntés bárhol is zavart okoz, de sajnos nagyobb létszámmal járó rendezvényeket szervezni a járványveszély miatt rendezni sehol nem lehet, minden érintett társunk megértését kérjük.

Új igazgatója van a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumnak

Budapest, 2020. 04. 03.

Április 1-jétől új igazgatója van a debreceni Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégiumnak. Kovács István alezredes pedagógusként kezdte pályafutását, majd 18 évig irányította a hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekart. Az intézmény vezetőjeként – az eddigi történeti hagyományokat megőrizve – szeretné tovább fejleszteni az iskolát.

Bár az iskola igazgatói beosztásba a Honvédelmi Minisztérium Oktatási, Tudományszervező Főosztályáról érkezett, Kovács István alezredes leginkább a katonazene területéről lehet ismerős sokaknak, hiszen tizennyolc éven keresztül – 2001 júliusa és 2019 júliusa között – ő irányította a hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekart. „Amikor az 1990-es évek végén pedagógusként dolgoztam Kisteleken, a művészeti iskola fúvószenekarának a karnagya is voltam. Több fesztiválon is részt vettünk, az egyiken felfigyelt a zenekarra a Magyar Honvédség akkori főkarmestere, Dohos László ezredes. Néhány hónappal később, 2000 decemberében kaptam tőle egy telefonhívást, amelyben megkérdezte, hogy vállalnám-e az 1990-ben megszüntetett hódmezővásárhelyi katonazenekar újjászervezését. Egyben felajánlotta a karmesteri beosztást is” – mondta Kovács István alezredes, hozzátéve: akkoriban ő már „kacsingatott az egyenruhás pálya felé”, így örömmel vállalta el a feladatot. A zenekar végül 2002 májusában, az Ópusztaszeren megrendezett katonacsaládok országos találkozóján mutatkozott be a nagy nyilvánosság előtt.

Az alezredes szerint a hódmezővásárhelyi helyőrségi zenekar rövid időn belül beilleszkedett a Magyar Honvédség többi katonazenekarának sorába, hamar megismerték őket mind Magyarországon, mind pedig külföldön, számos sikert értek el a különféle rendezvényeken és fesztiválokon. „Tizennyolc év alatt elértem karmesteri karrierem csúcsára, s ekkor megfogalmazódott bennem a váltás igénye” – mondta az alezredes, aki tavaly nyáron fogadta el prof. dr. Csikány Tamás ezredes, a HM Oktatási, Tudományszervező és Kulturális Főosztályvezetőjének ajánlatát és lett a minisztériumban a Magyar Honvédség kultúrájával foglalkozó kiemelt főtiszt.

Aztán tavaly november 15-étől idén február végéig a debreceni honvéd középiskolába vezényelték szakmai gyakorlatszerzés céljából. „Ennek én nagyon örültem, hiszen soha nem titkoltam azt a vágyamat, hogy szeretnék a Honvédelmi Minisztérium terveiben szereplő, Hódmezővásárhelyen majdan létesítendő új honvéd középiskola igazgatója lenni, amihez nagyon jól jött a debreceni vezénylés, hiszen a Kratochvilban tényleg megismerhettem az iskolát, valamint a középfokú honvédelmi oktatás rendszerét. Aztán idén januárban a Magyar Kultúra Napi központi ünnepségen magához hívatott Benkő Tibor honvédelmi miniszter és felajánlotta a debreceni iskola igazgatói beosztását. Mint mondta: ki kell alakítani a honvéd középiskolák és kollégiumok rendszerét, amelyhez olyan szakemberre van szükségük, aki már évek óta ebben a rendszerben dolgozik. Így esett a választásuk a debreceni intézmény addigi igazgatójára, Berkecz Gáborra” – árulta el az alezredes.

Kovács István iskolaigazgatóként az eddigi történeti hagyományokat megtartva szeretné tovább fejleszteni az intézményt. Mint fogalmazott: a Kratochvil ugyanolyan középfokú oktatási intézmény, mint Magyarország bármelyik másik középiskolája. Mindössze annyiban különbözik, hogy fenntartója a Honvédelmi Minisztérium. S bár a közeljövőben várhatóak változások az iskolában, ezek nem az igazgatói kinevezésével függenek össze. „Az iskola július 1-jétől többcélú szakképző intézményként működik tovább, azaz az új szakképzési törvény hatálya alá tartozik majd. Emiatt újra kell írnunk az alapító okitatot, valamint a szervezeti és működési szabályzatot, illetve a kiadandó kerettanterv alapján újra kell gondolnunk a pedagógiai és szakmai programunkat, valamint a kollégiumi nevelés kérdéseit” – hangsúlyozta.

Mindemellett pedig – az elöljáró feladatszabásának megfelelően – folytatniuk kell az eddigi munkát, de ezzel párhuzamosan úgynevezett tudásbázis intézménnyé kell fejlődniük, azaz rendszerezniük kell az elmúlt években összegyűjtött tapasztalataikat, felhalmozott tudásukat és oktatási rendszerüket, amit majd át kell adniuk a jövőben létesítendő honvéd középiskolai rendszer számára. Ugyancsak a fenntartó elvárása az, hogy a továbbiakban is eredményesen folyjék a honvédelmi oktatás Debrecenben. „A Kratochvil Károly Honvéd Középiskola és Kollégium a Honvéd Kadét Program csúcsintézménye, ahol a növendékek életvitelszerűen, kötelező bentlakással szívják magukba a katonai pálya iránti elhivatottságot és a hazaszeretet. Célunk, hogy minél több növendékünk válassza a katonai pályát, azaz érettségi után az altisztképzésre, vagy a tisztképzésre jelentkezzen” – mondta az igazgató.

Kovács alezredes Úr korábbi beosztásában kiváló, nagyszerű együttműködő partnere volt a Magyar Tartalékosok Szövetségének! Csongrád Megyében minden jelentős rendezvényünknek fontos, látványos szereplője, igazi esemény volt a zenekar közreműködése. Kezdettől fogva kiváló kapcsolatot alakítottunk ki a zenekarral, jól hasznosítottuk azokat a lehetőségeket, melyeket a MATASZ és a MH népszerűsítése terén meg lehetett valósítani! Ez alkalommal is elismerésünket, köszönetünket fejezzük végzett munkájáért, további munkájához sok sikert, magánéletében, nagyon sok boldogságot kívánunk!

A különleges jogrend és a Magyar Honvédség

Budapest, 2020. 03. 31.

Az új koronavírus okozta világjárvány következményeinek elhárítása, valamint a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében a magyar kormány által március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet a különleges jogrend bevezetésével is járt Magyarországon. Dr. Varga Attila Ferenc ezredessel, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Igazgatási Főosztályának (HM VIF) vezetőjével beszélgettünk arról, mit is jelent e fogalom, és milyen feladatai lehetnek a Magyar Honvédségnek különleges jogrend ideje alatt.

A különleges jogrend az állam működésének egy speciális formája, amelynek megnevezése és gyakorlata országonként eltérő, így nincs is egységes, mindenki által elfogadott definíciója – tudtuk meg dr. Varga Attila Ferenc ezredestől. A HM VIF vezetője elmondta: a különleges jogrend bevezetése akkor lehetséges, ha a megszokott, mindennapi körülményekben olyan mértékű változás következik be, amelyet csak különleges szabályok lehető leggyorsabb megalkotásával lehet kezelni.

Amikor haladéktalanul be kell avatkozni

„A legtöbb állam a különleges jogrend intézményét csak a legsúlyosabb veszélyek, fenyegetések kezelésére tartja fenn. Ilyen helyzetekben nincs idő hosszas politikai vitákra, a normális eljárásrend szerinti egyeztetések lefolytatására, hanem az állampolgárok életének, testi épségének és biztonságának védelme érdekében haladéktalanul be kell avatkozni, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Indokolt esetben korlátozásokat vagy tilalmat kell bevezetni, esetleg többlet kötelezettségeket kell előírni” – mondta a főosztályvezető, hozzátéve: a nemzetközi példák azt mutatják, hogy az ilyen intézkedések meghozatalára, a végrehajtó hatalom, vagyis a mindenkori kormány, elnöki kormányzás esetén az államelnök jogosult. Az ilyenkor kiadott rendkívüli intézkedések bizonyos keretek között eltérhetnek a törvényektől, azonban csak ideiglenesek lehetnek és csakis olyan korlátozásokat, illetve többlet kötelezettségeket írhatnak elő, amelyek arányosak a fenyegető vagy a már bekövetkezett veszéllyel, és amelyre a végrehajtó hatalom alkotmányos felhatalmazást kapott. „A fő cél tehát a veszély mielőbbi elhárítása és a normális működésre való visszatérés hatékony elősegítése” – összegezte az ezredes.

A főosztályvezető kiemelte: az államok három klasszikus esetét ismerik a különleges jogrendnek. Az egyik ilyen – és egyben a legsúlyosabb eset -, amikor az országot fegyveres támadás éri, vagyis amikor fegyveres konfliktusba keveredik. A magyar Alaptörvény ezt a helyzetet rendkívüli állapotnak hívja, amelynek kihirdetésére az Országgyűlés jogosult. A hatályos magyar jogszabályok szerint a rendkívüli állapotot akkor lehet kihirdetni, ha az Országgyűlés kinyilvánítja a hadiállapotot, vagy ha idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye, azaz háborús veszély áll fenn. A kihirdetéssel egyidejűleg az Országgyűlés Honvédelmi Tanácsot hoz létre, amely gyakorolja a kormány jogkörét, valamint az Országgyűlés által átruházott jogokat.

„A másik, hagyományosan különleges jogrendi tényállás ahhoz a belbiztonsági helyzethez kapcsolódik, amikor valaki vagy valakik a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekményt követnek el. Alaptörvényünk ezt az esetet szükségállapotként deklarálja, amelynek kihirdetésére szintén az Országgyűlés jogosult” – mondta Varga Attila Ferenc ezredes, hozzátéve: a harmadik különleges jogrendi alapeset a természeti vagy ipari katasztrófákhoz kapcsolódik, amelynek bevezetése esetén a cél ugyancsak az élet és vagyonbiztonság megőrzése. A magyar szabályozás ezt az esetet veszélyhelyzetnek hívja, amelynek kihirdetésére a kormány jogosult, és amelynek megtörténte esetén rendkívüli intézkedések bevezetésére kerülhet sor. „Ezt történt március 11-én, a koronavírus okozta járványhelyzet megfékezése érdekében, az Alaptörvény rendelkezéseire hivatkozással” – összegezte.

Speciális magyar esetek

Vannak speciálisan magyar különleges jogrendi esetek is. Az Alaptörvény ilyen állapotnak minősíti a megelőző védelmi helyzetet, amikor ugyan még nincs folyamatban levő külső fegyveres támadás, de ennek veszélye egyértelmű és fel kell készülni annak elhárítására. Ugyancsak megelőző védelmi helyzetet kell kihirdetni abban az esetben, ha fegyveres csoportok váratlanul betörnének Magyarország területére. Mindezeken túl, a kormány kezdeményezheti az Országgyűlésnél terrorveszélyhelyzet meghatározott időre történő kihirdetését terrortámadás bekövetkezése, vagy annak jelentős és közvetlen veszélye esetén.

„Itt érdemes megemlíteni azokat az eseteket is, amelyek nem minősülnek szigorú értelemben vett különleges jogrendnek, azonban törvényi felhatalmazás alapján a kormányzat vagy annak valamely szerve már jogosult a »békeidejűtől« eltérő intézkedések meghozatalára. Ezek az élet bizonyos területein potenciálisan jelentkező válsághelyzetekhez kapcsolódnak, például az egészségügy, a földgázellátás, a kőolaj- és kőolajtermékek biztonsági készletezése, a nukleáris energia, vagy a tömeges bevándorlás terén, de ide sorolható a katasztrófaveszély, illetve a honvédelmi veszélyhelyzet esetköre is” -mondta a HM Védelmi Igazgatási Főosztály vezetője. 

A Magyar Honvédség feladatai különleges jogrend esetén

Varga ezredestől megtudtuk azt is, hogy a Magyar Honvédségnek különféle feladatai lehetnek az egyes különleges jogrendi helyzetekben. Honvédelmi típusú különleges jogrend esetén a honvédség legfontosabb feladata az alaprendeltetése szerinti feladatok végrehajtása, vagyis Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme.

„Értelemszerűen el kell végezni azokat a feladatokat is, amelyeket a magyar katonák a honvédelmi törvény alapján fegyverhasználati joggal látnak el. Vagyis biztosítani kell a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzését és védelmét, teljesíteni kell a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségeket, el kell látni a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, vagy fokozott védelmet igénylő egyéb létesítmények őrzésvédelmét, a talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítését. Ezekben az időszakokban is részt kell venni az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet kezelésében vagy erőszakos cselekmények elhárításában, illetve a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, vagy esetleg a Magyarország területén kívüli fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában” – részletezte, hozzátéve: a mennyiben a különleges jogrendet nem honvédelmi jellegű ok miatt hirdették ki, a Magyar Honvédség szerepe a közreműködésre, a rendvédelmi szervek segítésére és támogatására korlátozódik, többnyire fegyverhasználati jog nélkül.

A jelenlegi helyzet – azaz a koronavírus-járvány (COVID-19) járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet – nem honvédelmi típusú különleges jogrendnek minősül, amelyben a Magyar Honvédség feladata a védekezés „frontvonalában” dolgozó egészségügyi szervek segítése, az ország lakosságának biztonságát szolgálni hivatott rendvédelmi, rendészeti szervek támogatása, valamint bizonyos rendvédelmi feladatokban való tevékeny közreműködés. Ennek érdekében jelentősebb katonai erőt telepítettek a déli határszakasz védelmére, valamint katonák segítik a rendőri erőket a nyugati és északi határszakaszon is a határőrizeti és határforgalmi feladataik végrehajtásában. Katonai rendész járőrök vesznek részt meghatározott településeken, közutakon és közterületeken a közrend fenntartásában, őrzés-védelmi feladatok ellátásában, bizonyos járványügyi intézkedések betartatásában.

Védelmi igazgatás: a közigazgatás sajátos területe

A fenti esetekben a feladatok koordinálása a védelmi igazgatás hatáskörébe tartozik – emelte ki Varga Attila Ferenc ezredes, hozzátéve: a védelmi igazgatás a közigazgatás sajátos, speciális területe, amely – mint szervezet- és feladatrendszer – magában foglalja a Magyarországot és annak lakosságát fenyegető valamennyi veszéllyel szembeni védekező tevékenységet, ezek tervezését, szervezését és végrehajtását. „E körbe nem csupán a honvédelem vagy rendvédelem kérdései tartoznak, hanem tágabb értelemben ide soroljuk a lakosságvédelem, az egészségvédelem, a gazdaságvédelem és más, az állam normális működését veszélyeztető jelenségekkel szembeni fellépést, például a kibervédelmet is” – részletezte a főosztályvezető, hangsúlyozva, hogy a védelmi igazgatás körébe tartozó állami feladatok végrehajtását a kormány irányítja.

Az ezredes kiemelte: nincs külön békeidejű, és különleges jogrendben működő védelmi igazgatás. „A védelmi igazgatás szervezertrendszere »békeidőben« is létezik, működik, és végrehajtja a normális működés szerinti feladatait. Ebben az időszakban van lehetőség a különleges működésre vonatkozó tervek, eljárásrendek, jogszabályok kidolgozására, a szükséges feltételek megteremtésére, a várható feladatok, és a más szervekkel való együttműködés begyakorlására”. Különleges jogrendben azonban már a végrehajtásé a főszerep, vagyis itt már a rendelkezésre álló szervezeti keretekben, a megteremtett feltételekkel, a kidolgozott tervek alapján, a védekezésben részt vevő más szervekkel a lehető leghatékonyabban együttműködve kell mielőbb elhárítani a veszélyt. Az alapvető különbség tehát békeidejű és különleges jogrendi működés között elsősorban a végrehajtandó feladatokban, és a végrehajtás tempójában van. A minél gyorsabbdöntéshozatalt a védelmi igazgatási szerveknél létrehozott operatív csoportok, előre kidolgozott tervek szerint megalakított döntéselőkészítő törzsek segítik – húzta alá a főosztályvezető.

A védelmi igazgatás több szintből épül fel. A központi szinten a kormány, mint irányító szerv, valamint az ágazati feladatokat végrehajtó minisztériumok vannak. A védelmi igazgatás területi szintjét a megyék, illetve a főváros szintjén tervezett és végrehajtott feladatok jelentik. Ezek fő koordinátorai a megyei, fővárosi védelmi bizottságok, amelyeket kormánymegbízottak vezetnek. A védelmi bizottságok feladatrendszere felöleli a területi védelmi igazgatás körébe tartozó valamennyi szakmai tevékenyéget, a tagsága pedig azokból a megyei, fővárosi vezetőkből áll, akik ezen feladatok végrehajtásáért a saját szakterületükön felelősek.

A védelmi igazgatás helyi szintjét a járásokban, illetve a fővárosi kerületekben működő helyi védelmi bizottságok jelentik, amelyeket a kormányhivatalok járási, illetve fővárosi kerületi hivatalvezetői vezetnek. A rendszer települési szintjét a polgármesterek alkotják, akik az önkormányzati választások eredményei alapján, a választópolgárok bizalmából kerülnek ebbe a tisztségbe, ily módon tehát alapvetően nem az államot képviselik, azonban jogszabályok speciális védelmi igazgatási feladatokat telepítenek hozzájuk, mint az adott település elsőszámú vezetőihez.

More Articles...

  1. ÖNKÉNTESEN - 2.
  2. Területvédelmi Tartalékos Rendszer - 2020.03.31.
  3. KÓRHÁZPARANCSNOKOK
  4. ÖNKÉNTESEN
  5. Kijárási korlátozás 2020. 03. 28 - 2020. 04. 11.
  6. Mentősök kérése
  7. Idősávos korlátozás
  8. MIT SZABAD ÉS MIT NEM?
  9. A legfontosabb, hogy az ország megőrizze a működőképességét!
  10. A hivatás szólít minket
  11. A honvédelmi miniszter levele - 2020.03.23
  12. Maradj otthon!
  13. Tartalékosok felkészülése
  14. Gyermekorvosi ügyelet
  15. COVID 19
  16. Eskütétel Hódmezővásárhelyen
  17. FELHÍVÁS A MATASZ ELNÖKÉTŐL
  18. Benkő Tibor: csütörtök reggel jelennek meg az érintett vállalatoknál a honvédelmi irányító csoportok
  19. Vezérezredes lett a Magyar Honvédség parancsnoka
  20. Koronavírus tájékoztató - Helyes kézmosás
  21. Március 15. - Nemzeti Ünnepünk
  22. MATASZ ELNÖK FELHÍVÁSA
  23. Óraátállítás - 2020.03.29.
  24. Koronavírus tájékoztató
  25. Az Operatív Törzs ajánlása
  26. MATASZ TOBORZÓ - 2020.03.
  27. Egyenlő bánásmód hatóság
  28. Sportbál - 2020. Pusztamérges
  29. Vezetési gyakorlat és osztályba soroló vizsga
  30. Sportolóként és katonanőként…
  31. Területvédelmi erők: a Magyar Honvédség új képessége
  32. Bolgárok ünnepi köszöntés
  33. Hősképzésen a tartalékosok
  34. Katonáink felkészültek a koronavírus elleni védekezésre is
  35. Név és rendfokozat használat
  36. TÁJÉKOZTATÓ – Robbantási gyakorlat a sándorfalvi gyakorlótéren
  37. Az új katonai életpályamodell is egész életre szól
  38. TÁJÉKOZTATÓ A TAGDÍJ MÉRTÉKÉRŐL
  39. STRATÉGIAI MEGÁLLAPODÁS A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETTEMEL
  40. RENDŐRSÉGI TÁJÉKOTATÓ - A rendőrséghez kerülnek a szabálysértési eljárások!
  41. KELLŐ KÖRÜLTEKINTÉSSEL A KORONAVÍRUS ELLEN!
  42. A HONVÉDELEM NEMZETI ÜGY - 2020.02.25.
  43. SZEMERE MKLÓS VETÉLKEDŐ
  44. Köszöntő - Szemere Miklós vetélkedő
  45. I. Szentesi Családi Disznótors
  46. VEZETŐSÉGI ÜLÉS – 2020. február
  47. KÖTELÉKLÖVÉSZET
  48. AZ ESKÜ BECSÜLETE
  49. Lezárult a XX. Doni Hősök Emléktúra-sorozat
  50. ESKÜVEL FOGADTÁK