Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád megye

Hírek

KONFERENCIA - Gödöllő

Gödöllő, 2018. november 8.

A non-kinetikus eszközök hatékonysága vetekszik a hagyományos katonai képességekével. A non-kinetikus képességek befolyása bizonyos államok, szövetségi rendszerek biztonságára nem mindig múlják alul a hagyományos katonai beavatkozások hatásait - mondta Szabó László dandártábornok, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnokhelyettese november 8-án, csütörtökön a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely és a gödöllői Szent István Egyetem konferenciájának zárásakor a fővárosban.

A parancsnokhelyettes a Műveleti sikerek fegyver nélkül: a haderő bővülő non-kinetikus képességei elnevezésű konferencián – a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban – elmondta: a kétnapos szakmai egyeztetés lehetőséget kínált a már meglévő stratégiai háttér megújításához és innovatív megközelítéséhez. Az ilyen szakmai plénumokra azért is szükség van, mert a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztéssi Program kapcsán a honvédelmi tárca kiemelt célkitűzése az elméleti és különösképpen a gyakorlati tapasztalatok összegzése, valamint beépítése a modernizáció folyamatába.

A dandártábornok felhívta a figyelmet, hogy a nemzetközi biztonság területén már lezajlott az általános szemléletváltás, aminek következtében az eddig élesen elhatárolt katonai, illetve civil képességek már nemcsak kiegészítik egymást, hanem a legtöbb esetben elengedhetetlen párost alkotnak például egy válság rendezésében. Ebben a helyzetben a jogászoknak meg kell határozniuk, hogy pontosan kit is neveznek civilnek, s ma már egy fiatal is képes – a hálószobájában, a laptopja előtt ülve – olyan horderejű döntéseket meghozni, mint egy parancsnok, vagy egy cégvezető. 

A szimpózium szervezői figyelmet fordítottak arra is, hogy ne csak a hadtudomány képviselői, hanem a különböző határos területekről és a versenyszférából érkezők is hozzájárulhassanak a közös ismeretek kialakításához, és végső soron a problémák megoldásához. „Az aktív civil és katonai együttműködés ékes példája volt a szimpózium, hiszen, mint a társadalom szerves részeként, a Magyar Honvédség számára is elengedhetetlen, hogy új együttműködési alternatívákat keressen feladat- és tevékenységrendszere minél hatékonyabb megvalósítása érdekében” – mutatott rá a dandártábornok.

Szabó László szavai szerint a konferencia célja volt az is, hogy rávilágítson arra a tényre, a stratégiát - a nem-kinetikus eszközök ismerete alapján - biztos adatokra, elsődleges forrásból származó információkra és modern technológiára kell alapozni. A tudatos online jelenlét, a nem-kinetikus képesség tendenciáinak követése, valamint a meglévő képességek továbbfejlesztése mind a kibertérben, mind a valóság talaján a honvédelmi szektor sikerének fontos alapkövei – hangsúlyozta.

KADÉT PROGRAM - Zrínyi 2026

 

Zrínyi 2026

 

A honvédelem nemzeti ügy, amely a Magyar Honvédség és más szervek közreműködésén kívül Magyarország polgárainak a haza védelme iránti hazafias elkötelezettségét és áldozatkészségét is igényli.

 

Minden magyar polgár köteles a haza védelmére, ezért fontos társadalmi érdek hazánk lakosságának honvédelmi felkészítése. Különösen fontos az ifjúság, ezen belül a középiskolás korosztály honvédelmi nevelése, a honvédelem ügyéhez történő pozitív hozzáállásának kialakítása és folyamatos fejlesztése.

 

A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény 21. § (1) j) bekezdése a Kormány feladatai közé sorolja a köz- és a felsőoktatás keretein belül a honvédelmi nevelés programjának végrehajtását.

 

A felnövekvő nemzedékek hazafias, honvédelmi nevelésének elősegítésére a Honvédelmi Minisztérium már 2005-ben elindította a Katona Suli programot, melyen keresztül eddig közel tízezer fiatal ismerkedett meg a honvédelem ügyével és Magyar Honvédséggel. A résztvevő iskolák pedagógusain és diákjain keresztül tapasztalt, valós társadalmi igény a honvédelmi nevelés, melyet a Honvédelmi Minisztérium a jövőben is kiemelt feladatként továbbiakban a Honvéd Kadét Programon keresztül végez. 

 

A Honvéd Kadét Program küldetése az, hogy az oktatás mellett biztonságos környezetben kihívást jelentő, de érdekes, jól szervezett, katonai és sport témájú tevékenységekkel készítse fel a kadétokat a választott életpályájuk sikeres megvalósítására, eközben hiteles információkkal bővítse ismereteiket a Magyar Honvédségről és annak társadalmi szerepéről.

 

A Honvéd Kadét Program célja, hogy az országban mindenhol legyenek a legtöbb fiatal számára elérhetőek a kadét programban megszerezhető tapasztalatok előnyei. A pályaorientáció keretében, a személyes és társadalmi fejlődés, valamint a Magyar Honvédség és a katonai karrierlehetőségek megismerése. A képzésen önként részt vevők olyan, a mindennapi életben is hasznos ismereteket kapnak, mint például túlélés vészhelyzetben, térkép és tájoló használat, elsősegélynyújtás, és így tovább.

 

Bár a sorkötelezettség 2004-ben felfüggesztésre került, a honvédelmi kötelezettség nem. Utóbbi mindenki ügye, az ehhez szükséges alapismereteket is el lehet elsajátítani a programban. Nem katonai kiképzésről van szó, hanem önkéntes együttműködésről az oktatási intézményekkel, melynek keretében az általános iskolákban szakkör-jelleggel, a középiskolákban választható érettségi tárgyként kínál ismereteket a program.

 

HADSEREGFEJLESZTÉS – 2018.11.07.

Budapest, 2018. november 7.

A hadsereg fejlesztése újfajta megközelítéseket követel mindenkitől. A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program páratlan lehetőséget biztosít, ugyanakkor újfajta megközelítéseket követel minden érintettől – mondta dr. Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára november 7-én, szerdán a Honvéd Vezérkar Tudományos Kutatóhely és a gödöllői Szent István Egyetem konferenciájának megnyitóján a fővárosban.

Az államtitkár a Műveleti sikerek fegyver nélkül: a haderő bővülő non-kinetikus képességei elnevezésű konferencián – a Stefánia Palota – Honvéd Kulturális Központban – elmondta: a nemzetközi biztonsági helyzet változása kényszerhelyzetet teremt, amelyben nemcsak követni kell kihívásokat, hanem elébük is kell menni, s az ilyen fórumok jó lehetőséget biztosítanak erre. Az államtitkár azt kérte a rendezvény résztvevőitől, hogy a honvédelmet ne csak egy specifikus területként kezeljék, hanem tágítsák ki a fogalmat, s tekintsenek rá egy – minden elemében megújuló – rendszerként.

„A honvédelem rendszere önmagában nem áll meg, a katonai képességek fejlesztése önmagában képtelen az ország védelmét szolgálni. Ez egy olyan komplex rendszer, amely számos elemében nem kifejezetten a honvédelmi tárca felelőssége, de azokat az innovatív megoldásokat, azokat az ötleteket a honvédelmi ágazatnak kell megadnia, amelyek segítségével majd később a honvédelem egésze fog képességet építeni” – fogalmazott dr. Kádár Pál.

Dr. Böröndi Gábor altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese a kétnapos konferenciát megnyitó beszédében elmondta: egy állam és egy társadalom ellenálló képességét jelzi diplomáciájának sikere, gazdaságának ereje, illetve hírszerzésének és hadseregének hatékonysága. Éppen ezért például a hibrid hadviselés során arra törekednek, hogy a társadalmat olyan helyzetbe hozzák, amelyben nem támogatja vezetői akaratát, amire jó példa Ukrajna és a Krím-félsziget. Felidézte, hogy a Magyar Honvédség is ért el műveleti sikereket fegyverek nélkül például a 2015-ben kezdődött határvédelmi feladatok során. Ebben a sikerben nagy szerep jutott a CIMIC-es, valamint a PSYOPS-os szakembereknek, illetve a katonai hírszerzésnek, hiszen nekik köszönhetően a magyar társadalom támogatta a hadsereg és a rendőrség munkáját. Ez a munka bár nem volt látványos, mégis hozzájárult a művelet gyors és pontos végrehajtásához.

Az altábornagy kitárt arra is, korunk és a jövő problémáinak megértéséhez, kezeléséhez fontos szem előtt tartani az éghajlatváltozás hatásait. Ezek alapján számítani lehet arra, hogy a folytatódni, sőt fokozódni fog a jövőben a migráció, amire mindenképpen fel kell készülni. „Mindennek van megoldása, ezeknek a problémáknak is, de csak akkor, ha őszintén és nyíltan feldolgozzuk ezeket és beszélünk róluk. Az erős Magyar Honvédség , amely létrejön a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program során a halálos fegyverek mellett a nem halálos fegyverek képességét is fel kell, hogy építse, s a megfelelő szakembergárdával, illetve utánpótlással kell rendelkeznie” – hangsúlyozta dr. Böröndi Gábor altábornagy.

Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem kancellárja beszédében elmondta: az egyetem és a honvédség között hosszú évtizedekre visszanyúló kapcsolat van, s számos olyan témában dolgoznak együtt, amelyek indokolttá teszik, hogy a konferencia szervezésében mint társrendezők vegyenek részt. Ezt támasztja alá az is, hogy korunkban a biztonság fogalma tágabb értelmezést kapott, s jóval túlnyúlik a politikai, katonai, illetve társadalmi megközelítésen, és kiegészül például a fenntartható környezet, a gazdaság, az élelmiszer és a víz biztonságával is. Ugyanakkor a biztonság megteremtése egy össztársadalmi feladat, amiben minden szereplőnek szerepet kell vállalnia; a Magyar Honvédségnek pedig szüksége van a civil kutatóhelyek, egyetemek által létrehozott tudásra – hangsúlyozta a kancellár.

A konferencia első előadója, prof. dr. Padányi József vezérőrnagy, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektor-helyettese az éghajlatváltozás katonai erőre gyakorolt hatásait mutatta be. Rámutatott, bár a hadseregek elszenvedői az éghajlat megváltozásának, ugyanakkor okozói is ennek, például az Egyesült Államok hadereje nagyjából egy százalékkal járul hozzá az ország károsanyag-kibocsátáshoz. Kijelenthető az is, hogy az éghajlatváltozás egyre több olyan feladat elé állítja az egyes államok haderőit, amelyek nem kimondottan katonai jellegűek, s ezekre fel kell készülni mind technikai és szervezeti, mind pedig mentális értelemben.  

A folyamat komolyan veszélyezteti például a katonai bázisokat: az Egyesült Államok bizonyos területein végigsöprő hurrikánok több ilyet rongáltak már meg, és bizonyos esetekben évekre fel kellett függeszteni a működésüket. Ugyanakkor a hadszínterek is megváltoznak például a vízszint emelkedése vagy a felmelegedés miatt. Erre jó példa az Északnyugati átjáró, amely mind hosszabb ideig használható, így az Egyesült Államoknak és Kanadának el kell gondolkoznia azon, hogy a megnövekedett hajóforgalmat biztonsági szempontból is kezelni tudja. Hasonló dilemmával küzd Oroszország az északi flotta fejlesztésekor, vagy - sok másik állammal együtt - az északi-sarki ásványkincs felhasználása kapcsán.

TARTALÉKOSOK GYAKORLATA

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye, 2018. november 6.

Árvízvédelmi gyakorlaton a tartalékosok. Árvízvédelmi gyakorlaton vettek részt az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred tartalékos katonái november 6-án, kedden, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Kölcse és Sonkád között.

A szimulált katasztrófahelyzetben a katonák a megyei katasztrófavédelmi igazgatósággal, a vízügy szakembereivel, illetve a járási és települési önkéntes mentőcsoportok tagjaival működtek együtt.

A Túr folyó partján megtartott eseményen egy árvízvédelmi helyzetet szimuláltak a résztvevők, miszerint a kárpátaljai vízgyűjtő területen napokon keresztül szakadt az eső, majd a Tiszán végigvonul egy hatalmas árhullám, amelynek következtében kiönt a folyó, és a vízduzzasztó hatás a Túron is érzékelhetővé válik.

A védekezési munkálatokban részt vevő csaknem négyszáz szakember a nap folyamán mobilgátat épített, homokzsákot pakolt, buzgárelfogót alakított ki, illetve vízi mentési feladatokat gyakorolt.

Papp Béla alezredes, az MH 2. vitéz Vattay Antal Területvédelmi Ezred 5. Farkas Gyula Területvédelmi Zászlóalj parancsnoka kérdésünkre elmondta: a gyakorlaton 13 területvédelmi tartalékos katona vett részt, akik közül 10 fő a védelmi munkálatokat segítette, hárman pedig a szervezőkkel együttműködve a logisztikai hátteret koordinálták. „A gyakorlat különösen fontos abból a szempontból, hogy az érintett szervezetek tagjai a sajátjuk mellett megismerik egymás irányítási és feladatrendszerét” – fogalmazott az alezredes. Hozzátette: a gáterősítési munkálatok mellett a katonáknak szükség esetén őrzés-védelmi feladatokat, valamint ellenőrző-áteresztő pontok működtetését is el kell látniuk.

MERÉNYLET - Tisza Istvánt agyonlőtték

1918 – 2018

Világháború a napilapok tükrében: 1918. október 30-tól november 5-ig. Sorozatunkban a száz évvel ezelőtt megjelent magyar napilapokból, a Nagy Háborúval kapcsolatos írásokból szemlézünk.

 

„Az október 31-iki nagyszerű forradalmi nap vértelenül mult volna el, ha a kivivott siker után nem akadt volna mégis egy áldozata: gróf Tisza István” – tudósít a Népszava. Későbbiekben hozzáteszi: az új miniszterelnök Károlyi Mihály.

Egy olasz jelentés az alábbiról számol be a Népszava hasábján: „a hadsereg a szövetségesek csapataival együtt, amelyek összetartásuk nemes módon való demontrálásául dicsőséges föladatokra vállalkoznak a fronton, élénk harcok közben átkeltek a Piave folyón és a megszállt területen megvetették lábukat. A mai napon 3000 foglyot ejtettünk és 51 ágyút zsákmányoltunk.”

A napilapban olvashatunk a béke feltételekről is. „Genfi távirat szerint az ántánt a fegyverszünet föltételeként Ausztria- Magyarországtól azt fogja követelni, hogy ágyuparkját és municiókészleteit szolgáltassa ki.”

A monarchia csapatai kiürítik a megszállt olasz területeket – írja az újság. „A tiroli fronton csekély harci tevékenység. A Brenta és a Piave között uj ellenséges haderők tulerővel támadták meg az Asolonen és a Monte Perticán levő állásainkat. Példátlan hősiességgel és katonai hüséggel harcoló csapataink az ellenség minden erőfeszitését meghiúsitotta. A velencei sikságon angolok és olaszok folytatták elönyomulásukat. Mindennemű harci eszköz fölhasználásával sikerült nekik a Montellotól északra és délre levő betörési pontjaikat, tetemesen kiterjeszteni. Számolva a népek tusáját befejező fegyverszünet és béke létrehozására irányuló, többször kifejezésre juttatott elhatározásunkkal, olasz földön harcoló csapataink ki fogják üriteni a megszállott területet.”

NOVEMBER 4. - Nemzeti Gyásznap

Országszerte számos megemlékezést, koszorúzást, mécsesgyújtást tartanak az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének és a szovjet csapatok bevonulásának 62. évfordulóján, a nemzeti gyásznapon.

A központi rendezvények a Parlament előtti Kossuth Lajos téren kezdődnek, ahol a hagyományoknak megfelelően katonai tiszteletadás mellett felvonják, majd félárbócra eresztik Magyarország lobogóját. Ezt követően a Rákoskeresztúri új köztemető nemzeti gyászparkjában tartanak megemlékezést, ahol Trócsányi László igazságügyi miniszter mond beszédet. Majd a Kisfogházban tartanak koszorúzást, valamint leleplezik Fónay Jenő 1956-os halálraítélt, a Politikai Foglyok Szövetsége (Pofosz) alapítójának és örökös elnökének emléktábláját. Ott Boross Péter korábbi miniszterelnök, a Szabadságharcosokért Közalapítvány elnöke mond beszédet.

Délután a főváros XVIII. kerületében, a Hargita téren álló 1956-os emlékműnél tartanak megemlékezést. Este a Szent István-bazilikában emlékkoncertre várják az érdeklődőket. A bazilikánál fényfestés is megidézi a mártírok emlékét. A Terror Háza Múzeumnál, a Hősök falánál egész nap gyertyagyújtással tiszteleghetnek az emlékezők az áldozatok előtt.

A Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájánál protokollmentes megemlékezést tartanak egész nap. A KDNP II. és XVI. kerületi szervezete, a Tóth Ilonka Szülőházáért Alapítvány és a Kertvárosi Helytörténeti és Emlékezet Központ „Építsünk hidat” címmel tart közös megemlékezést 1956 fiatal mártírjairól előbb a Mansfeld Péter szobornál, majd a Tóth Ilona szobornál. 1956. október 23-án békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen.

A forradalom a Magyarországon tartózkodó szovjet csapatok beavatkozása után fegyveres szabadságharccá változott. Sorsát szovjet katonai invázió pecsételte meg november 4-én, négy nappal azután, hogy a Nagy Imre vezette magyar kormány kinyilvánította Magyarország semlegességét, és felmondta a Varsói Szerződést. A beavatkozásról már október 31-én döntöttek Moszkvában, ettől kezdve folyamatosan érkeztek szovjet csapatok Magyarországra. 1956. november 4-én, vasárnap, hajnali 4 óra 15 perckor a szovjet hadsereg általános támadást indított Budapest, a nagyobb városok és a fontosabb katonai létesítmények ellen. A főváros védői - nemzetőrök, rendőrök és kisebb-nagyobb honvédegységek - felvették a harcot.

November 4-ét, amikor az 1956-os események áldozatairól emlékeznek meg, a kormány hivatalosan 2013-ban nyilvánította nemzeti gyásznappá.

Felvonták, majd félárbócra engedték a nemzeti lobogót az Országház előtt

Katonai tiszteletadás mellett dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter jelenlétében felvonták, majd félárbócra engedték Magyarország nemzeti lobogóját az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 62. évfordulóján, november 4-én, vasárnap reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren. A kegyelet kifejezéseként a lobogó egész nap félárbócon marad a nemzeti gyásznapon.

A Parlament főlépcsője feletti erkélyek egyikén egy magyar zászló, a másikon egy fekete gyászzászló lengett. A Kossuth téri megemlékezésen közreműködött a Honvéd Díszzászlóalj, a Nemzeti Lovas Díszegység, valamint a budapesti helyőrségzenekar.

HADERŐFEJLESZTÉS - 2018.10.30.

Budapest, 2018. október 30.

A parlament negyedével növelte a honvédség létszámkeretét. Az Országgyűlés október 30-ai, keddi határozathozatalai között negyedével növelte a honvédség létszámkeretét.

Az Országgyűlés az eddigi 29 700-ról 37 650-re növelte a Magyar Honvédség szervezeteinél rendszeresíthető beosztások felső határát. A képviselők 136 igen szavazattal, 25 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett hagyták jóvá a honvédelmi miniszter erről szóló javaslatát.

Dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter a lépésről korábban azt mondta, a kormány célja, hogy erős magyar honvédséget építsen, ehhez pedig növelni kell a hivatásos és még inkább az önkéntes tartalékos katonák számát. A kabinet ehhez új, modern fegyvereket szerez be, hogy a honvédek a vállalásuknak maximálisan meg tudjanak felelni - tette hozzá.

Az elfogadott javaslat alapján a tisztek létszáma 5690-ről 6600-ra, az altisztek száma 8845-ről 10 200-ra, a legénységi állományé 7895-ről 13 200-ra emelkedik. A honvéd tisztjelöltek száma 500-ról 800-ra, az altisztjelölteké 100-ról 250-re növekedik. A kormánytisztviselői, közalkalmazotti és munkavállalói állomány engedélyezett létszámkerete: 6600. A felsorolt összlétszám nem tartalmazza a legfeljebb 20 ezer önkéntes tartalékost, valamint a Magyar Honvédség rendelkezési állományát, továbbá a Magyar Honvédség központi egészségügyi szervezetében a lakossági ellátást biztosító státuszok számát.

Az indítvány a Magyar Honvédség szervezeteinek fejlesztésével, a katonai szervezetek feladatrendszereinek módosulásával, valamint a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program célkitűzéseivel indokolta a változtatásokat.

MEGEMLÉKEZÉS

Budapest, 2018. október 30.

Dr. Benkő Tibor: a sírokban nyugvó katonák között nincs már különbség, sem rang, sem beosztás, sem származás szerint. Hagyományosan, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán tartottak kegyeleti gyertyagyújtást október 30-án, kedden este. Dr. Benkő Tibor, Magyarország honvédelmi minisztere a rendezvényen arra emlékeztetett, hogy a gyertyagyújtáskor és a megemlékezés idején nincs különbség a hazánkért harcoló katonák és az ellenség katonái között.

A halottak napja alkalmából, a budai Várban, a Kapisztrán téren megrendezett gyertyagyújtáson az elhunyt katonahősöket méltatva dr. Benkő Tibor úgy fogalmazott: a magyar hit szerint a mennyországban minden léleknek van egy égő gyertyája, és amíg az ég, az ember földi életét jelképezi. „Ha belegondolunk - az elesett bajtársakra, katonákra emlékezve -, akkor azt láthatjuk, hogy az ő gyertyáik a mennyországban nagyon rövid ideig éghettek” – mondta Magyarország honvédelmi minisztere.

 

Emlékeztetett arra, hogy az idő előtt kihunyt gyertyák mögött ott vannak az egyenruhát viselő katonák, s mind mögött ott van egy szerető édesapa, egy kedves, a testvér, a fivér, a gyermek, az unokatestvér, a nagybáty, akik szerették volna, hogy gyertyáik szeretteikkel együtt tövig égjenek, de nem részesülhettek ebben a kegyeletben. „Azért nem, mert egy közös cél érdekében indultak a harcba. Függetlenül hovatartozástól, címtől és rangtól, a hazáért, a szabadságért, egy boldogabb jövő építéséért áldozták életüket. A sírokban nyugvó katonák között nincs már különbség, sem rang, sem beosztás, sem származás szerint. Amikor a kegyelet gyertyáit meggyújtjuk, akkor nincs különbség a hazánkért harcoló katonák és az ellenség katonái között” – hangsúlyozta dr. Benkő Tibor. Kiemelte azt is, hogy ugyanazzal a kegyelettel kell emlékeznünk rájuk, hiszen hazájuk érdekében a legdrágábbat, az életüket áldozták fel.

A honvédelmi tárcavezető aláhúzta: habár a kegyeleti gyertyák meggyújtásakor az ember lelke megnyugszik, a gyertya fénye előrevetíti annak gondolatát is, hogy el kell kerülnünk a háborút, s ezzel azt, hogy sok gyertyát kelljen még meggyújtanunk mások hősies helytállása és bátorsága miatt.

A kegyeleti gyertyagyújtás során Totha Péter Joel vezető tábori rabbi, Jákob János dandártábornok, protestáns tábori püspök és Berta Tibor ezredes, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynöke mondtak imát az elhunytak lelki üdvéért.

A megemlékezésen – mások mellett – jelen volt dr. Kádár Pál, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, Szabó István, a tárca honvédelmi ügyekért felelős államtitkára, Korom Ferenc altábornagy, Honvéd Vezérkar főnök, dr. Kovács Vilmos ezredes, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnoka, valamint a Budapestre akkreditált katonai attasétestület több tagja is.