Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád megye

Hírek

JÓ LEHETŐSÉGEK!!!

Táborfalva, 2018. augusztus 25.

Jó lehetőségek és nagy kihívások előtt áll a honvédség! A fejlődés útjára lépett a Magyar Honvédség, ami jó lehetőségeket, de nagy kihívásokat is jelent – mondta Mihócza Zoltán vezérőrnagy, a Magyar Honvédség Összhaderőnemi Parancsnokság megbízott parancsnoka augusztus 25-én, szombaton Táborfalván a Honvédség és Társadalom Baráti Körök országos találkozóján tartott előadásában.

A vezérőrnagy a Magyar Honvédség Logisztikai Központ táborfalvai telephelyén tartott találkozón elmondta: a rendszerváltás után a hadsereget leépítették, ami jelentős képességvesztéssel járt. A helyzet 2010 után kezdett megváltozni, amikor elkezdték fejlődő pályára állítani a honvédséget. Végül a terrorizmus, az Európai Uniót érintő feszültségek és a migrációs válság hatására megkezdődött a haderő valós fejlesztése, amihez a kormány biztosította a megfelelő forrásokat is.

A Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program lehetőséget ad a nemzeti haderő fejlesztésére, ami azt jelenti, hogy nemcsak a szövetségesi rendszerbe beilleszkedő katonai képességekre helyezik a hangsúlyt, hanem az ország megvédésére, és mindenre, ami ehhez szükséges. A program célkitűzése ehhez mérten ambiciózus: a Magyar Honvédségnek a régió legerősebb hadseregévé kell válnia. A konkrét fejlesztések egy része már elindult, bizonyos haditechnikai eszközöket, felszereléseket beszereztek. Ezek között a vezérőrnagy megemlítette az új A319-es Airbus szállítógépeket, a felújított szállító- és harci helikoptereket, a katonák új ruházatát, valamint fegyvereit. A kézifegyverek beszerzésénél az is szempont volt, hogy azok gyártása Magyarországon történjen, ezért a honvédség egy cseh cég fegyvereinek gyártási jogát vette meg. A magyar hadiipar újjáéledésének jelképe a kiskunfélegyházi fegyvergyár lehet: az üzem már áll, hamarosan kezdődhet a gyártás.

A fejlődés egy másik fontos területe a tartalékos rendszer kialakítása és feltöltése: jelenleg mintegy 7600 területvédelmi elven szerveződő tartalékosa van az országnak. A tartalékos rendszer léte elengedhetetlen az ország megvédése szempontjából, s ezért örömre ad okot, hogy mind népszerűbb a társadalomban. Ezt jelzi az is, hogy egyre több fiatal jelentkezik tartalékosnak.

Bernát István Jánosné, a Honvédség és Társadalom Baráti Körök táborfalvi szervezetének elnöke kérdésünkre elmondta: minden évben más településen rendezik meg az országos találkozót. Mivel a táborfalvi szervezet idén ünnepli megalakulásának 15. évfordulóját, ezért most ott tartották a rendezvényt. A tagok a többnapos program során előadásokat hallgattak meg, technikai bemutatón vettek részt, és a környező településeket is meglátogatták.

 

EGY NAP, ÖT VERSENY

Egy nap, öt verseny, Öt versenyszám közül választhatnak azok a sportolók, akik részt vesznek az MH 64. Deseda Félmaraton (+) rendezvényen szeptember 28-án Kaposvárott.

A kaposvári MH 64. Boconádi Szabó József Logisztikai ezred öt különböző versenyszámban várja a jelentkezőket. A versenyzők indulhatnak félmaratonon (24,5 km) egyéniben és két-három fős váltóban, 11 kilométeren és 3200 méteren egyéniben, valamint benevezhetnek fekvőtámasz, - és felülésversenyre is.

A rendezvény célja egyfelől a Magyar Honvédség és a sport népszerűsítése, másfelől pedig a jótékonykodás, ugyanis a részvételi/támogatási díjakból befolyt összeget a Kaposi Mór Oktatókórház Mosdósi Gyermekrehabilitációs Egység részére ajánlják fel.

Nevezni 2018. szeptember 18-ig lehet a This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it. email címen.

A Doberdói Fa a helytállás és a hősiesség jelképe

 

1918 – 2018

 

A Doberdói Fa a helytállás és a hősiesség jelképe

 

Egy valódi különlegesség állt néhány hétig a Hadtörténeti Múzeumban: a császári és királyi 46. szegedi gyalogezred első világháborús harcainak és hősiességének jelképévé vált „Doberdói Fa”.

 

 

 

A Doberdó-fennsík meghatározó magaslata, a Monte San Michele közelében terül el egy pár száz lelket számláló település, San Martino del Carso. E térségben az első világháború idején, 1915. június 23. és 1916. augusztus 17. között összesen hat nagyobb összecsapásban feszült egymásnak az osztrák–magyar és az olasz haderő; ezek isonzói csaták néven vonultak be a történelembe. A védekező osztrák–magyar csapatok gerincét a magyarországi kiegészítésű gyalogezredek adták. A köves, kopár környezetben, embertelen körülmények között több mint egy éven keresztül vívott harcokban mindkét oldalon több tízezer katona vesztette életét. A háború ezt az amúgy is kietlen, gyér növényzetű terepet szinte teljesen letarolta, a táj sivárságát gyakorlatilag csak néhány jellegzetes formájú eperfa csonkja törte meg, amelyek mindkét fél számára fontos tájékozódási pontokká váltak.

 

Az egyik ilyen San Martino del Carso régi temploma mellett nőtt, amelyet a tüzérségi tűz szinte teljesen elpusztított. Az eperfa elszáradt és szétlőtt csonkja jellegzetes terepponttá vált. A magyarok „Doberdói Fa”, míg az olaszok „Elhagyott Fa” néven jelölték térképeiken, és hamar a Doberdó-fennsíkon küzdő katonák harcainak és hősiességének jelképévé vált. A települést védő 46. szegedi gyalogezred tisztjei ezért 1916 júliusában azt javasolták felettesüknek, a VII. hadtestet irányító József főhercegnek, hogy a fát vigyék el az alföldi városba. A parancsnok támogatta az elképzelést, s a kivágást követően a csapatok katonai tiszteletadással búcsúztatták el a jelképet, amelyet otthon szintén ünnepélyes keretek között fogadtak. Törzsén a következő felirat olvasható: „Negyvenhatos fiúk dicsőségét látta e nagy fa; – St. Martino előtt győztek a hősi fiak.” A fa az ezred szimbólumává vált, megjelent az alakulat sapkajelvényén, de még Aba-Novák Vilmos is ábrázolta azt a szegedi Hősök kapuját díszítő freskóján – tudtuk meg dr. Soós Péter őrnagytól, a Hadtörténeti Múzeum igazgatóhelyettesétől. Hozzátette: az olaszok az 1916. augusztus 17-én véget ért hatodik isonzói csatában végül elfoglalták az addig hiába ostromlott Görz (ma Gorizia – Olaszország) városát, illetve a Doberdó-fennsíkot, tehát a jelképpé magasztosult eperfát épp idejében küldték Magyarországra a katonák.

Dr. Soós Péter őrnagy

A „Doberdói Fa” napjainkban a szegedi Móra Ferenc Múzeum megbecsült gyűjteményi darabja, egyik legféltettebb kincse. Története meglehetősen jól dokumentált. Sokáig elveszettnek hitték, mert a második világháborút követő kommunista hatalomátvétel után a helyi muzeológusok elrejtették. Több mint négy évtizeddel később, a rendszerváltozást követő években találtak rá az intézmény padlásán.

 

Amennyire lehetett restaurálták, és azóta számtalan helyen kiállították, néhány évvel ezelőtt például egy rövid időre visszatért San Martino del Carso településére is, egészen pontosan a Karszti Barlangász Egyesület által üzemeltetett Nagy Háborús Múzeumba. Az érdeklődők emellett szintén megtekinthették Rómában, a II. Viktor Emánuel királyról elnevezett, egyebek mellett a katonai hősiességnek emléket állító monumentális épületben, ami ékesen bizonyítja, hogy ez a fa nemcsak a magyarok, hanem az olaszok számára is sokat jelent, mindkét nemzet a katonai helytállás egyfajta szimbólumaként tekint rá – jegyezte meg Soós Péter őrnagy.

 

 

 

A kőből épült védelmi vonalakon túl, középen látható az, ami megmaradt San Martino del Carso régi templomából. Mellette balra pedig a „Doberdói Fa” magasodik. Azt küldték haza a 46. szegedi gyalogezred katonái

 

A „Doberdói Fának” ugyanakkor van egy párja, amelyet szintén azzal a céllal küldtek haza, hogy örök mementóként szolgáljon a katonai áldozatvállalás emlékére.

 

– Ez az olaszok által csak a „Halál dombjának” nevezett Capuccio erdő mellett, a 197-es magaslaton állt, különleges formája miatt a „Görbe Fa” nevet kapta. A közelében lévő lövészárokban a császári és királyi 61. temesvári gyalogezred katonái teljesítettek szolgálatot, ők vágták ki és küldték haza a csonka fatörzset. A Bánáti Múzeum gyűjteményében lévő emléken egy réztáblán – német nyelven – a következő felirat áll: „Ezt a fát San Martinóban, a mi bátor katonáink vérével átitatott földből vágták ki. Az ezred nehéz és lángoló napjainak emlékére, amely a 17. hadosztály gyalogezredeivel együtt bátran és áldozattal védte a települést több mint egy éven át.” – részletezte az igazgatóhelyettes.

 

 

 

Az ereklyeként tisztelt fák együttes bemutatásának gondolata tavaly ősszel fogalmazódott meg az olaszországi Karszti Barlangász Egyesület, illetve a szegedi Meritum Egyesület vezetői részéről. Az elképzelést tett követte, és idén Nagyváradon – a történelem során első alkalommal – a két fa egymás mellett állhatott. A vándorkiállítás második helyszínére, Budapestre, a Hadtörténeti Múzeumba sajnálatos módon már csak a szegedi eperfa érkezett meg; temesvári párját egy adminisztrációs hiba, illetve a műtárgyak külföldre történő kölcsönadáshoz szükséges engedélyeztetési eljárás csúszása miatt nem szállíthatták ide. A harmadik állomáson, Goriziában, a város első világháborús múzeumában viszont ismét együtt lesz látható a két mementó.

 

Az első világháború során nagyon sok sérülés érte a fákat, a szegediben például a mai napig jól kivehető egy olasz puska lövedéke, illetve egy repeszdarab. A „Doberdói Fa” állapotának a Móra Ferenc Múzeum padlásán töltött több évtized sem tett jót, teljesen kiszáradt, nagyon törékennyé vált, vaspántok tartják egyben. Ennek eredményeként, illetve alakjából, méreteiből adódóan (kiterjedt oldalsó ágaihoz közel négy méteres magasság társul) szállítása korántsem egyszerű. Ezért is volt nagy öröm számunkra, hogy itt, a Hadtörténeti Múzeumban bemutathattuk ezt a féltve őrzött műtárgyat – hallhattuk Soós Péter őrnagytól.

 

Irány a sereg!

 

A Mészáros Lázár ösztöndíjat elnyert hallgatókkal köthető ösztöndíjszerződésekről, valamint az ösztöndíjak folyósításának rendjéről szóló 45/2017. (VIII. 31.) HM utasítás (a továbbiakban Ut.) alapján a katonai oktatást is folytató intézményekben nem megszerezhető végzettséget igénylő beosztások feltöltése érdekében - a korábban megjelent pályázat során nem teljesült igényekre vonatkozóan - Magyarország honvédelmi minisztere pályázatot hirdet a Honvédelmi Minisztérium által folyósított ösztöndíj elnyerésére.

Az ösztöndíjra pályázatot nyújthatnak be a polgári felsőoktatási intézményekben nappali hallgatói jogviszonyban álló vagy szakképző iskolákban tanulmányokat folytató tanulók.

A pályázat beérkezésének határideje legkésőbb 2018. szeptember 30.

 

MENETZÁSZLÓ ADOMÁNYOZÁS

Ópusztaszer, 2018. augusztus 20.

Menetzászló a szegedi járás tartalékosainak. A Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesület menetzászlót adományozott a Szeged járási önkéntes területvédelmi századnak Ópusztaszeren, augusztus 20-án. A Szent István napi ünnepi rendezvény keretében tartott ceremónián jelen volt Szpisják József dandártábornok, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság (MH HFKP) parancsnokhelyettese is.

A Csongrád megyei kormányhivatal által szervezett Szent István napi ünnepség egész napos programjai mellett idén a katonák is felsorakoztak az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban.

A menetzászló átadását megelőzően dr. Juhász Tünde tartalékos ezredes, a Csongrád megyei védelmi bizottság elnöke és a helyi területvédelmi erők szemlélője köszöntőjében felidézte, hogy éppen egy évvel ezelőtt, itt, Ópusztaszeren hárman írták alá szerződésüket, amellyel elsőként vállalták a tartalékos szolgálatot a megyében. „Úgy éreztem, civilként nekem is segítenem kell a Magyar Honvédséget. Most, önökkel már több mint százan valljuk, hogy a haza szolgálata hazafias kötelesség” – mondta. „Az önkéntes területvédelmi tartalékosokhoz csatlakozni nagyon erős elkötelezettséget jelent. Aláírásunkkal azt fejezhetjük ki, hogy a mindennapi munkánk mellett a hazánkért is tenni akarunk.” Mint fogalmazott, a tartalékosok alkotta közösségnek mától fogva jelképe, zászlaja is van, amely a bajtársiasságot, az összetartozást és közösségi szellemet fejez ki.

Szilágyi Árpád, az adományozó egyesület elnöke megosztotta az ünnepségen jelenlévőkkel, hogy már édesapja is önkéntesként szolgált az első világháborúban, ő maga pedig az 1956-os forradalom és szabadságharc idején ragadott fegyvert az elnyomókkal szemben. Beszédében elmondta: nagy büszkeséggel gondol rá, hogy az Ópusztaszeren felsorakozott tartalékos században ott áll fia, Szilágyi Árpád Levente önkéntes területvédelmi tartalékos törzsőrmester is, aki folytatja a családi hagyományt: Magyarország védelmét.

A menetzászló-adományozó ceremónia zárásául Hraska Gábor alezredes, az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság 3. előkészítő részlegének vezetője köszönőbeszédében aláhúzta: történelmünk során a katona élete árán is megvédte a zászlót, hiszen arra esküdött fel, annak elvesztése az alegység becsületének megsemmisülése is volt. „A szegedi járási önkéntes területvédelmi tartalékos század életében éppen ezért nagy jelentőséggel bír a mai nap. Hálával és köszönettel tartozunk Szilágyi Árpád úrnak, és a Szegedi Hagyományőrző és Városképvédő Egyesületnek, hogy vállalva az anyagi terheket, megtisztelő módon menetzászlót adományoztak az alegység részére.”

A Szent István Napi ünnepi rendezvényen a Magyar Honvédség több alakulata is bemutatkozott, így például az MH 5. Bocskai István Lövészdandár katonái, eszközei és helyőrségi zenekara, valamint az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred szakemberei. A katonai pálya iránt érdeklődők pedig minden kérdésre választ kaphattak az MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság toborzópontjánál.