Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád megye

Hírek

A SZENTESI MŰSZAKIAK A SAJÓN ÉPÍTETTEK HIDAT

Köröm – Muhi 2019. augusztus 31.

Szentesi katonák építettek pontonhidat a Sajón. A felújítás alatt álló kesznyéteni híd kiváltására építettek pontonhidat a Sajó folyón az MH 37. II. Rákóczi Ferenc Műszaki Ezred katonái augusztus 31-én, pénteken a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Köröm, településen. Az ideiglenes átkelő Muhival köti össze a falut.

A 44 méter hosszú és 60 tonna teherbírású pontonhidat a szentesi alakulat Hídépítő Zászlóaljának katonái alig néhány óra alatt építették meg 2 parti hídkomp és 5 folyami hídkomp felhasználásával. Az alacsony vízmagasság némileg bonyolította a feladat végrehajtását.

 

A hidat, amelyen autóbuszok, tehergépkocsik és személygépjárművek egyaránt biztonságosan átkelhetnek a megfelelő hatósági engedélyek beszerzését követően - a tervek szerint 2-3 napon belül – használatba vehetik a járművezetők.

HADITORNA - 2018. 09.10.

 

Országos haditorna verseny - megyei döntők

 

A Magyar Honvédség és a társadalom kapcsolatának erősítésére, a honvédelmi nevelés, valamint a sport és egészséges életmód népszerűsítése érdekében a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség meghirdeti a haditorna verseny megyei döntőjét.

 

A haditorna verseny elsődleges célja, hogy a sport eszközeivel népszerűsítse a honvédelem ügyét, úgy, hogy közben fejleszteni tudja a fiatalok készségeit, erkölcsét és fizikai képességeit. A megmérettetés kiváló alkalmat biztosít a diákoknak a honvédelemhez kapcsolódó sporttevékenységek kipróbálására, felkészültségük összemérésére.

 

A megyei döntőkből továbbjutó csapatok az országos döntőbe jutnak. Az idei megyei versenyek helyszínét a helyi szervezők fogják kiírni, a lebonyolításra szeptemberben és októberben kerül majd sor. A haditornára négy főből álló csapatokkal nevezhetnek a megyék 9-12. évfolyamos középiskolás tanulói. Egy megyéből összesen 20 iskola nevezését fogadják el, iskolánként egy induló csapattal.

 

A nevezési határidő: 2018. szeptember 10.

 

A feladatok, versenyszámok részletes leírása a résztvevői nyilatkozattal a hír alatti csatolmányban olvasható.

 

EGYIK LEGFONTOSABB A KATONÁK MEGTARTÁSA

Budapest, 2018. augusztus 31.

Az egyik legfontosabb kérdés a katonák megtartása. Jelentős számú munkavállaló lép be minden évben a Magyar Honvédségbe, ugyanakkor sokan vannak azok is, akik elhagyják a katonai pályát, így az egyik legfontosabb feladat az emberek megtartása – mondta Erdélyi Lajos, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára augusztus 31-én, pénteken, a személyügyi igazgatás napja alkalmából tartott állománygyűlésen, a fővárosban.

A helyettes államtitkár a Stefánia Palota - Honvéd Kulturális Központban tartott ünnepségen kiemelte: a személyügyi területen dolgozók nagy erőfeszítéseket tettek a toborzás és az állomány megtartása érdekében. A fluktuáció mérséklése érdekében hangsúlyt kell fektetni nemcsak a megtartásra, de a katonák jólétének biztosítására is. Mint mondta, a megtartó erő szempontjából fontos kérdés a Magyar Honvédség szervezeti kultúrája, amit úgy kell megváltoztatni, hogy mindenki megtalálja azt a feladatkört, amiben ki tud teljesedni.

Erdélyi Lajos kitért arra is, a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program nagy lehetőséget jelent a Magyar Honvédségnek, ugyanakkor ennek végig vitele jelentős kihívás. „Az, hogy ez sikerüljön, senki máson nem múlik, csak rajtunk, katonákon és civil közalkalmazottakon. Csak rajtunk múlik, hogy ezzel a lehetőséggel mit kezdünk, hogy képesek leszünk-e a Magyar Honvédség fejlesztéséhez szükséges humánerőforrást megszerezni, ezt megtartani és úgy képezni, hogy megfeleljen azoknak a kihívásoknak, amit az új technika, az új eszközök jelentenek” – fogalmazott a helyettes államtitkár.

Zsiga Tamás dandártábornok, a Honvéd Vezérkar személyzeti csoportfőnöke kérdésünkre elmondta: dinamikus éven vannak túl, hiszen a déli határon folyó munka zavartalanságához továbbra is biztosítani kellett a személyi és körülményi hátteret. Ugyanakkor fel kellett készülni a Zrínyi 2026 Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program végig vitelére – tette hozzá. „Én azt gondolom, hogy minden változás – ha jól állunk hozzá -, akkor pozitív irányba fordulhat; a mi területünkön is,  ez fogja jellemezni a jövőt, hiszen az eddig elmaradt fejlesztéseket most végre tudjuk hajtani, így olyan szolgáltatást tudunk nyújtani, amit jogosan vár el a személyi állomány” – fogalmazott a dandártábornok.

A rendezvényen Zsiga Tamás dandártábornok felolvasta dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter és Korom Ferenc altábornagy, a Honvéd Vezérkar főnök ünnepi köszöntőjét, amiben azt írták, a személyügyi területen dolgozók nincsenek reflektorfényben pedig munkájuk nélkülözhetetlen: ők biztosítják a kiegyensúlyozott hátteret a mindennapokhoz. A korábbi évekhez hasonlóan, most és a jövőben is ugyanilyen elszántsággal, precizitással, következetességgel kell végezniük feladataikat. Az új életpályamodell alapjainak megteremtésével hatékonyan lehet megszólítani azokat a fiatalokat, akik elhivatottságot éreznek a katonai pálya iránt – írta egyebek mellett a honvédelmi miniszter és a vezérkar főnöke.

Az ünnepségen elismeréseket adtak át a tárcavezető, a vezérkar főnökének, a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat főigazgatójának, az MH Összhaderőnemi Parancsnokság parancsnokának, és a Honvéd Vezérkar Személyzeti Csoportfőnökség csoportfőnökének parancsa alapján.

MOHÁCS

1526 – 2018. augusztus 29.

A mohácsi csata a honvédelem eszményének jelképe! A mohácsi csatában elesett hősök tiszteletére ismét gyalogos és lovas zarándokok keltek útra, hogy II. Lajos király seregének egykori útvonalát követve, augusztus 29-én a mohácsi csatamezőre érkezzenek.

A Duna-Dráva Nemzeti Park Igazgatóság, mint a Mohácsi Nemzeti Emlékhely kezelője minden évben megemlékezik a mohácsi csata áldozatairól, a csata emléknapján.

A mohácsi zarándoklat ötletgazdája, dr. Négyesi Lajos ezredes, hadtörténész az elmúlt két esztendőben kerékpárral követte a magyar sereg útját, idén viszont gyalogosan vágott neki a 180 kilométeres távnak. „Az elmúlt két esztendő sikeres kerékpáros zarándoklatain felbuzdulva döntöttem úgy, hogy az útvonalat gyalog is teljesítjük, hiszen az a célunk, hogy a mohácsi csata 500. évfordulójára, 2026-ra egy működő, különböző jármódokkal teljesíthető zarándokút legyen. A következő hét esztendő így a felkészülésé és a tapasztalatszerzésé, nemcsak részünkről, hanem az érintett települések részéről is” – mondta kérdésünkre Négyesi Lajos, aki emlékeztetett: 1926-ban, a csata 400. évfordulóján a Hadtörténeti Múzeum akkori igazgatója, Aggházy Kamill kezdeményezte, hogy azokon a településeken, ahol a magyar sereg táborozott, állítsanak emléktáblát, ez azonban mára kiveszett a köztudatból. Ezért a csata 490. évfordulóján, 2016-ban megújították ezt a hagyományt. „Ennek köszönhetően idén is minden állomáshelyén barátságosan fogadtak bennünket, így elmondhatom, jó úton haladunk” - tette hozzá.

Az 1526. augusztus 29-én megvívott mohácsi csatában a Magyar Királyság 25 ezres serege került szembe az Oszmán Birodalom mintegy 70 ezres haderejével. „A történelmi csatáink közül a mohácsi csata az - a 907-es pozsonyi és az 1456-os nándorfehérvári csatához hasonlóan –, amely kristálytisztán a honvédelemről szól” – emlékeztetett Négyesi Lajos, hozzátéve: 1526-ban jelentős létszámú ellenséges haderő tört az országra, a magyar sereg pedig megtette azt, ami erejéből telt. Pétervárad elfoglalása után a szultáni sereg hidat vert a Dráván és átkelt a folyón. Tomori és hatezer katonája ugyan késve érkezett a Drávához, de a következő napokban a Karasica körüli mocsaraknál sikerült vereséget mérnie a török elővédekre. Miután a magyar győzelem híre eljutott Lajos királyhoz, a magyar sereg megkezdte a felkészülést a csatára Mohácsnál, ami ellentmond azoknak a későbbi vádaknak, hogy a magyar sereget felkészületlenül és szervezetlenül érte a török támadás – mondta a hadtörténész.

A törökök közben arra vártak, hogy folytatódnak az összecsapások, ezért megálltak, még a portyázásra kiküldött lovascsapatokat is visszarendelték a főerőkhöz. Az elöl haladó ruméliai hadtesthez hamarosan felzárkóztak a szultáni csapatok és az anatóliai hadtest is. A magyar felderítés azonban Tomori csapatának hátravonásával megszűnt, így a magyar sereg a következő napokban minden egyes nap csatarendben várta az ellenséget, amely 29-én délután meg is érkezett a mohácsi csatamezőre. A vereség önmagában még nem okozta volna az ország vesztét, azonban a király halála és az azt követő megosztottság megnyitotta az utat a törökök előtt.