Szentlőrinc, 2020. július 24-25.
A Magyar Tartalékosok Szövetsége Elnöksége 2020. július 24-én tartotta meg éves felkészítő programját, valamint július 25-én Küldöttgyűlését, Szentlőrinc Város Polgármesteri Hivatalában, a volt Eszterházy kastély Dísztermében. A rendezvényre a megyei taggyűlés Küldöttnek Kocsis István ömt. őrnagy alelnököt jelölte, Dávid István ny. alezredes megyei elnökként vett volna részt, azonban a tanácskozás helyszínének befogadó képessége csak korlátozott számú résztvevő megjelenését tette lehetővé, és tagdíjat fizetett megyei taglétszámunk nem haladta meg az 50 főt, így központi döntés alapján, a megyei elnök egy személyben képviselhette megyénk tagságát!
A rendezvényre meghívott küldötteknek, a beérkezést és a szállás elfoglalását követően kellett, 12:55-ig a tanácskozás helyszínére megérkezniük. A regisztráció után, a küldöttek megkapták a szavazásra jogosító lapokat, s elfoglalták kijelölt helyeiket a díszteremben. A küldött gyűlés jól elő volt készítve, a tapasztalatokat, a helyben megtartásra kerülő megyei küldöttgyűlés folyamán hasznosítani fogjuk!
A rendezvényt, Széles Ernő ny. dandártábornok, a MATASZ elnöke nyitotta meg, aki köszöntőjében elmondta, a szövetség sokat fejlődött az elmúlt időszakban, és szoros a kapcsolata a Honvédelmi Minisztérium vezetésével. Elmondta továbbá, hogy a szövetségnek a jövőben, sok új feladata lesz. A megnyitót követően köszöntők hangzottak el.
Koltai Péter Szentlőrinc polgármestere, köszöntötte a meghívott vendégeket és a jelenlévő küldötteket, majd röviden tájékoztatta a jelenlévőket, a város történelméről, s jelenlegi társadalmi és kulturális fejlődéséről.
Az Árpád-kori eredetű helység első okleveles említése 1235-ből való, s nevét valószínűleg az Okor folyó mellett alapított templomos lovagok rendházáról kapta. A mohácsi csatát követő hadfelvonulásoknak gyakran látta kárát a település, többször is felgyújtották. Az 1550-ből és 1579-ből származó írásos emlékek szerint Szent Lőrinc város ekkoriban a Pécs központú török közigazgatásban, a járás központja volt. A török hódoltság után az uralkodó Breuner Siegfried grófnak, az udvari kamara elnökének adományozta Szentlőrincet és környékét, amely centrális fekvésének köszönhetően uradalmi központtá vált. A 20. század elejére a népesség meghaladta a 2000 főt, majd ez a szám a második világháború évtizedének végére 3000 fölé emelkedett. A lakosság számának legintenzívebb növekedése a hetvenes években következett be, köszönhetően a nagyaranyú magánépítkezéseknek, majd a nyolcvanas évek munkáslakás-építési hulláma is emelte a betelepülők számát. Ennek eredményeként az akkor még nagyközség lélekszáma két évtized alatt majdnem megduplázódott, és megközelítette a hétezer főt. Azóta egyenletes ütemben fejlődik a város.
Dunai Péter, a Baranya Megyei Közgyűlés alelnöke, köszöntőjét követően elmondta:
Baranya megye területe már az őskorban is lakott volt.
A honfoglalás előtt részben szlávok lakták.
Szent István király a területen vármegyét hozott létre, amelynek jelentős része átnyúlt a mai Horvátország és Szerbia területére is.
A vármegye élén álló ispán székhelye Baranyavár volt, amelyről Baranya vármegye a nevét kapta. 1541-től a megye területe a török hódoltsághoz tartozott. 1919 és 1921 között szerb megszállás alatt volt a megye mai területének háromnegyede. Baranya megye mai határait lényegében az 1950-es megyerendezés során alakították ki. Ekkor, Somogy megyétől, Baranya megyéhez került az egykori Szigetvári járás, továbbá Felsőszentmárton. Az 1950-es megyerendezéskor Baranya megyéhez, csupán, egy megyei város tartozott, Mohács. Baranya, Győr-Sopron mellett, az ország legkevesebb, csupán öt várossal rendelkező megyéje lett.
A következő előadást, dr. Ruszin Romulusz, a Honvédelmi Minisztérium humánpolitikáért felelős helyettes államtitkára tartotta.
A rendszerváltás óta a magyar katona presztízse óriásit változott pozitív irányba. A járványidőszak alatt katonai rendészek, segítséget nyújtottak az autópályákon, és megyeszékhelyeken is járőröztek. A kórházparancsnoki rendszer is óriási bizalmat mutat irántunk: ezen lemérhető, hogy a társadalom és a kormányzat többet vár el a katonáktól, mint eddig, és képesnek is tartja őket a feladatok ellátására” A haderő vegyivédelmi képessége nélkül nem lehetett volna ilyen ütemben végrehajtani több mint ezer helyen a fertőtlenítési munkálatokat.
A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programmal kapcsolatban a helyettes államtitkár kifejtette: a fő cél az, hogy a Magyar Honvédség a térség meghatározó haderejévé váljon. „Egyre több új haditechnikai eszköz kerül be a rendszerbe, egyre inkább valósággá válik minden. A honvédelmi tárca vezetése úgy véli, a legjobb megtartó és toborzó erő a megbecsült, megfelelő felszereléssel és illetménnyel szolgálatot teljesítő katona. Fontosak lesznek az illetményen kívüli támogatások, például a lakhatási támogatás, amit igyekeznek a legénységi állományra is kiterjeszteni.
A társadalom elvárása az, hogy a katona az év minden napján, huszonnégy órában védje a hazát. Ehhez meg kell célozni a fiatalokat, így a honvédelmi nevelés kiemelten fontos. ebben a tartalékos szövetségnek óriási jelentősége van a haderő és a társadalom közötti kapcsolattartásban. Szükség van a szervezetben felhalmozódott óriási tapasztalatra és a segítségre, amihez mindenkinek egy csapatban kell dolgoznia. A tervek között szerepel a tartalékos rendszer egységesítése is, mert ebben óriási potenciál rejlik.
Apáti Zoltán dandártábornok, a Magyar Honvédség Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság parancsnok helyettesének tájékoztatójában elhangzott: „A területvédelmi erők, a MH új képessége.” című előadása. „Elérkezett az idő, a Magyar Honvédség új képességét jelentő, területvédelmi erők átalakítására!” Szólt arról is, hogy egységesítik a tartalékos rendszert, ezért a jövőben nagy átalakítások, módosítások várhatóak ezen a területen. A továbbiakban elmondta, hogy tovább fejlesztik az önkéntes tartalékos rendszert, majd előadásában szólt az új Speciális Önkéntes Területvédelmi Tartalékos (SÖTT) rendszer létrehozásának körülményeiről, szükségességéről, felépítéséről, feladatairól, fejlesztéséről. Továbbá arról a kormányzati törekvésről, hogy a rendszer minél eredményesebb működése érdekében, jó kapcsolat alakuljon ki, a megyei, járási, közigazgatási szervekkel, területi önkormányzatokkal, köznevelési intézményekkel. Szólt az MH HFKP átszervezéséről, feladatairól, felépítéséről, az MH HFKP megyei, járási alegységei és a MATASZ megyei, területi szervezetei közötti együttműködés lehetséges feladatairól.
Az előadásokat egy rövid szünet követte, majd a résztvevők folytatták a munkát. Durgó Tamás őrnagy, a MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Toborzó és Érdekvédelmi Osztály, osztályvezetője, tájékoztatójában elmondta, hogy a jövőben, új szervezeti formában működik tovább a hadkiegészítés, a felkészítés és a kiképzés. A Honvédelmi és Haderőfejlesztési Program magában foglalja a szervezeti átalakításokat is. Ennek legmarkánsabb példája a Magyar Honvédség Parancsnokságának létrehozása volt. Immár az alsóbb szinteken is átalakítások kezdődnek el: több katonai szervezet új struktúrában folytatja tevékenységét. Ennek a folyamatnak részeként augusztus 1-jétől az MH Hadkiegészítő, Felkészítő és Kiképző Parancsnokság munkáját az újonnan létrejött MH Magyar Honvédség Transzformációs Parancsnokság folytatja.
Az előadás végeztével a küldöttek buszra szálltak és Szigetvárra utaztak, ahol megtekintették a szigetvári várat és a Vármúzeumot.
A napi programot egy közös vacsora zárta, ahol a résztvevőknek lehetőségük nyílott, kötetlen beszélgetés formájában az előadókkal, valamint a Baranya megyei szervezet vezetőivel, tagjaival, megbeszélni a nap eseményeit.
2020. július 25-én szombaton, folytatta tanácskozását a Magyar Tartalékosok Szövetsége.
Miután mindenki beérkezett a tanácskozás helyszínére, és elfoglalták helyeiket, folytatódott – a tervezett napirendnek megfelelően – a küldöttek tanácskozása.
Az Elnöki megnyitót követően, tájékoztató hangzott el, a Honvédelmi Sportszövetség /HS/ aktuális feladatairól, valamint a hazaszeretetről, mint a nemzet közös nevezőjéről. Az előadó tájékoztatójában külön kitért, a hazafias és honvédelmi nevelésre, mint kiemelt kormányzati közfeladati stratégiai feladatra és beszámolt annak előkészítettségi helyzetéről.
09:50-10:20-ig volt egy rövid kávészünet, majd a program a küldöttgyűléssel folytatódott.
Mivel a regisztráció és a szavazócédulák kiosztása már korábban a kezdést megelőzően megtörtént, az Elnöki megnyitó után, megválasztásra kerültek a küldöttgyűlés tisztségviselői. (Bizottságok, levezető elnök, jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő) A levezető elnöki tisztségre megválasztott Simon Jójárt Sándor ny. ezredes, a MATASZ Veszprém megyei elnöke köszöntötte a megjelenteket, s tájékoztatta őket a napirendről, illetve a választás lefolyásáról.
A következőkben, a mandátumvizsgáló és szavazatszámláló bizottság elnöke jelentését hallgatta meg a küldöttgyűlés. (Garay János, biz. elnök)
Ezt követően hangzott el, Széles Ernő elnök beszámolója, az elmúlt időszakról. A beszámoló szóbeli kiegészítésének meghallgatása után került sor, a beszámoló és a szóbeli kiegészítés együttes elfogadására.
Elismerések átadásával folytatódott a napirend.
Ezt követte dr. Szaló Péter, elnökségi tag beszámolója a 2019. év költségvetéséről, amit a küldöttgyűlés, egyhangúlag elfogadott. A Közhasznúsági jelentést is dr. Szaló Péter, elnökségi tag ismertette, amit annak meghallgatását követően, a küldöttgyűlés, egyhangúlag elfogadott.
Dr. Bíró Ferenc, a Felügyelő Bizottság elnöke ismertette a küldöttgyűléssel a felügyelő bizottsági jelentést, amit a küldöttgyűlés, egyhangúlag elfogadott.
A Béri Balogh Ádám Alapítvány kuratóriumi elnöke helyett, Novák Mártonné ismertette az alapítvány beszámolóját, amit a küldöttgyűlés, egyhangúlag elfogadott.
Ezt követően Széles Ernő, elnök ismertette a MATASZ 2020.-évi Programját.
Őt követte dr. Szaló Péter elnökségi tag, aki ismertette a MATASZ 2020.-évi támogatási és bevételi pénzügyi tervét, valamint támogatás felhasználási és kiadási pénzügyi tervét.
A Küldöttgyűlés hatáskörébe tartozó javaslatot, az új MATASZ elismerési formákról, Dávid István, Csongrád-Csanád megyei elnök ismertette, amit a Küldöttgyűlés elfogadott.
Ezt követte a választás.
A Jelölő Bizottság elnöke Pető Sándor ny. ezredes, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei MATASZ Szervezet elnöke, – egyenként – beterjesztette a jelölteket, akik felkerültek a szavazó listára. Elnöknek, Széles Ernő ny. dandártábornokot és Baán Norbert ny. alezredest jelölték. Baán Norbert ny. alezredes nem került fel a szavazólistára.
Alelnököknek, dr. Szaló Péter t. őrnagyot és Durgó Tamás honvéd őrnagyot, – a MH Katonai Igazgatási és Központi Nyilvántartó Parancsnokság Toborzó és Érdekvédelmi Osztály – osztályvezetőjét jelölték.
Elnökségi tagoknak:
Szabó Zoltán Pénzügyminisztérium, főtanácsost, – a Pénzügyminisztérium (Miniszteri Stratégiai Főosztály) munkatársát,
Tóth Lajos László t. zászlóst – korábbi elnökségi tagot, aki a sport, illetve az ifjúság honvédelmi nevelésével foglalkozott eddig,
Sándor Levente t. századost, és Dr. Kintzly Péter t. főhadnagyot, – a kúria elnökének a titkárát jelölték. Mivel más jelöltekre nem érkezett javaslat, egyenként szavazásra bocsájtották a jelölteket, akiket a Küldöttgyűlés megválasztott.
Tisztségviselők:
MATASZ Elnöke: Széles Ernő ny. dd. tábornok.
MATASZ Alelnökei: Dr. Szaló Péter t. őrnagy
Durgó Tamás őrnagy HKNYP osztályvezetője
Az elnökség tagjai: Szabó Zoltán Pü. Főtanácsos PM
Tóth Lajos László t. zászlós
Sándor Levente t. százados
Dr. Knitzly Péter t. főhadnagy Kúria Elnökének Titkára.
Megyénkben 2020. október 16-én került sor a megyei tisztségviselők körében a teljes tisztújításra. A megválasztott jelölőbizottság mandátumát a legutóbbi vezetőségi ülésen megerősítettük, a megyei küldöttgyűlés meghívójának elkészítése és megküldése előtt egy tájékoztatót fogunk készíteni tagságunk tájékoztatása céljából!
A szentlőrinci küldöttgyűlés levezető elnöke ezt követően gratulált a megválasztottaknak, majd a zárszót elnökünk, Széles Ernő ny. dandártábornok mondta, aki gratulált az újjá választott elnökségnek, majd mindenkit meghívott egy ebédre. Az ebéd után mindenki hazautazott.
Fő menü
