Magyar Tartalékosok Szövetsége Csongrád megye

A különleges jogrend és a Magyar Honvédség

Budapest, 2020. 03. 31.

Az új koronavírus okozta világjárvány következményeinek elhárítása, valamint a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében a magyar kormány által március 11-én kihirdetett veszélyhelyzet a különleges jogrend bevezetésével is járt Magyarországon. Dr. Varga Attila Ferenc ezredessel, a Honvédelmi Minisztérium Védelmi Igazgatási Főosztályának (HM VIF) vezetőjével beszélgettünk arról, mit is jelent e fogalom, és milyen feladatai lehetnek a Magyar Honvédségnek különleges jogrend ideje alatt.

A különleges jogrend az állam működésének egy speciális formája, amelynek megnevezése és gyakorlata országonként eltérő, így nincs is egységes, mindenki által elfogadott definíciója – tudtuk meg dr. Varga Attila Ferenc ezredestől. A HM VIF vezetője elmondta: a különleges jogrend bevezetése akkor lehetséges, ha a megszokott, mindennapi körülményekben olyan mértékű változás következik be, amelyet csak különleges szabályok lehető leggyorsabb megalkotásával lehet kezelni.

Amikor haladéktalanul be kell avatkozni

„A legtöbb állam a különleges jogrend intézményét csak a legsúlyosabb veszélyek, fenyegetések kezelésére tartja fenn. Ilyen helyzetekben nincs idő hosszas politikai vitákra, a normális eljárásrend szerinti egyeztetések lefolytatására, hanem az állampolgárok életének, testi épségének és biztonságának védelme érdekében haladéktalanul be kell avatkozni, meg kell tenni a szükséges intézkedéseket. Indokolt esetben korlátozásokat vagy tilalmat kell bevezetni, esetleg többlet kötelezettségeket kell előírni” – mondta a főosztályvezető, hozzátéve: a nemzetközi példák azt mutatják, hogy az ilyen intézkedések meghozatalára, a végrehajtó hatalom, vagyis a mindenkori kormány, elnöki kormányzás esetén az államelnök jogosult. Az ilyenkor kiadott rendkívüli intézkedések bizonyos keretek között eltérhetnek a törvényektől, azonban csak ideiglenesek lehetnek és csakis olyan korlátozásokat, illetve többlet kötelezettségeket írhatnak elő, amelyek arányosak a fenyegető vagy a már bekövetkezett veszéllyel, és amelyre a végrehajtó hatalom alkotmányos felhatalmazást kapott. „A fő cél tehát a veszély mielőbbi elhárítása és a normális működésre való visszatérés hatékony elősegítése” – összegezte az ezredes.

A főosztályvezető kiemelte: az államok három klasszikus esetét ismerik a különleges jogrendnek. Az egyik ilyen – és egyben a legsúlyosabb eset -, amikor az országot fegyveres támadás éri, vagyis amikor fegyveres konfliktusba keveredik. A magyar Alaptörvény ezt a helyzetet rendkívüli állapotnak hívja, amelynek kihirdetésére az Országgyűlés jogosult. A hatályos magyar jogszabályok szerint a rendkívüli állapotot akkor lehet kihirdetni, ha az Országgyűlés kinyilvánítja a hadiállapotot, vagy ha idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye, azaz háborús veszély áll fenn. A kihirdetéssel egyidejűleg az Országgyűlés Honvédelmi Tanácsot hoz létre, amely gyakorolja a kormány jogkörét, valamint az Országgyűlés által átruházott jogokat.

„A másik, hagyományosan különleges jogrendi tényállás ahhoz a belbiztonsági helyzethez kapcsolódik, amikor valaki vagy valakik a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló cselekményt követnek el. Alaptörvényünk ezt az esetet szükségállapotként deklarálja, amelynek kihirdetésére szintén az Országgyűlés jogosult” – mondta Varga Attila Ferenc ezredes, hozzátéve: a harmadik különleges jogrendi alapeset a természeti vagy ipari katasztrófákhoz kapcsolódik, amelynek bevezetése esetén a cél ugyancsak az élet és vagyonbiztonság megőrzése. A magyar szabályozás ezt az esetet veszélyhelyzetnek hívja, amelynek kihirdetésére a kormány jogosult, és amelynek megtörténte esetén rendkívüli intézkedések bevezetésére kerülhet sor. „Ezt történt március 11-én, a koronavírus okozta járványhelyzet megfékezése érdekében, az Alaptörvény rendelkezéseire hivatkozással” – összegezte.

Speciális magyar esetek

Vannak speciálisan magyar különleges jogrendi esetek is. Az Alaptörvény ilyen állapotnak minősíti a megelőző védelmi helyzetet, amikor ugyan még nincs folyamatban levő külső fegyveres támadás, de ennek veszélye egyértelmű és fel kell készülni annak elhárítására. Ugyancsak megelőző védelmi helyzetet kell kihirdetni abban az esetben, ha fegyveres csoportok váratlanul betörnének Magyarország területére. Mindezeken túl, a kormány kezdeményezheti az Országgyűlésnél terrorveszélyhelyzet meghatározott időre történő kihirdetését terrortámadás bekövetkezése, vagy annak jelentős és közvetlen veszélye esetén.

„Itt érdemes megemlíteni azokat az eseteket is, amelyek nem minősülnek szigorú értelemben vett különleges jogrendnek, azonban törvényi felhatalmazás alapján a kormányzat vagy annak valamely szerve már jogosult a »békeidejűtől« eltérő intézkedések meghozatalára. Ezek az élet bizonyos területein potenciálisan jelentkező válsághelyzetekhez kapcsolódnak, például az egészségügy, a földgázellátás, a kőolaj- és kőolajtermékek biztonsági készletezése, a nukleáris energia, vagy a tömeges bevándorlás terén, de ide sorolható a katasztrófaveszély, illetve a honvédelmi veszélyhelyzet esetköre is” -mondta a HM Védelmi Igazgatási Főosztály vezetője. 

A Magyar Honvédség feladatai különleges jogrend esetén

Varga ezredestől megtudtuk azt is, hogy a Magyar Honvédségnek különféle feladatai lehetnek az egyes különleges jogrendi helyzetekben. Honvédelmi típusú különleges jogrend esetén a honvédség legfontosabb feladata az alaprendeltetése szerinti feladatok végrehajtása, vagyis Magyarország függetlenségének, területének, légterének, lakosságának és anyagi javainak külső támadással szembeni fegyveres védelme.

„Értelemszerűen el kell végezni azokat a feladatokat is, amelyeket a magyar katonák a honvédelmi törvény alapján fegyverhasználati joggal látnak el. Vagyis biztosítani kell a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzését és védelmét, teljesíteni kell a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő katonai kötelezettségeket, el kell látni a honvédelem szempontjából létfontosságúnak kijelölt rendszerelemek, vagy fokozott védelmet igénylő egyéb létesítmények őrzésvédelmét, a talált robbanótestek tűzszerészeti mentesítését. Ezekben az időszakokban is részt kell venni az államhatár őrzésében, az államhatár rendjét közvetlenül veszélyeztető konfliktushelyzet kezelésében vagy erőszakos cselekmények elhárításában, illetve a tömeges méretű migráció kezeléséhez szükséges intézkedések végrehajtásában, vagy esetleg a Magyarország területén kívüli fegyveres konfliktusok esetén a bajba jutott magyar állampolgárok mentésében, hazatérésük biztosításában, az evakuálás végrehajtásában” – részletezte, hozzátéve: a mennyiben a különleges jogrendet nem honvédelmi jellegű ok miatt hirdették ki, a Magyar Honvédség szerepe a közreműködésre, a rendvédelmi szervek segítésére és támogatására korlátozódik, többnyire fegyverhasználati jog nélkül.

A jelenlegi helyzet – azaz a koronavírus-járvány (COVID-19) járvány miatt kihirdetett veszélyhelyzet – nem honvédelmi típusú különleges jogrendnek minősül, amelyben a Magyar Honvédség feladata a védekezés „frontvonalában” dolgozó egészségügyi szervek segítése, az ország lakosságának biztonságát szolgálni hivatott rendvédelmi, rendészeti szervek támogatása, valamint bizonyos rendvédelmi feladatokban való tevékeny közreműködés. Ennek érdekében jelentősebb katonai erőt telepítettek a déli határszakasz védelmére, valamint katonák segítik a rendőri erőket a nyugati és északi határszakaszon is a határőrizeti és határforgalmi feladataik végrehajtásában. Katonai rendész járőrök vesznek részt meghatározott településeken, közutakon és közterületeken a közrend fenntartásában, őrzés-védelmi feladatok ellátásában, bizonyos járványügyi intézkedések betartatásában.

Védelmi igazgatás: a közigazgatás sajátos területe

A fenti esetekben a feladatok koordinálása a védelmi igazgatás hatáskörébe tartozik – emelte ki Varga Attila Ferenc ezredes, hozzátéve: a védelmi igazgatás a közigazgatás sajátos, speciális területe, amely – mint szervezet- és feladatrendszer – magában foglalja a Magyarországot és annak lakosságát fenyegető valamennyi veszéllyel szembeni védekező tevékenységet, ezek tervezését, szervezését és végrehajtását. „E körbe nem csupán a honvédelem vagy rendvédelem kérdései tartoznak, hanem tágabb értelemben ide soroljuk a lakosságvédelem, az egészségvédelem, a gazdaságvédelem és más, az állam normális működését veszélyeztető jelenségekkel szembeni fellépést, például a kibervédelmet is” – részletezte a főosztályvezető, hangsúlyozva, hogy a védelmi igazgatás körébe tartozó állami feladatok végrehajtását a kormány irányítja.

Az ezredes kiemelte: nincs külön békeidejű, és különleges jogrendben működő védelmi igazgatás. „A védelmi igazgatás szervezertrendszere »békeidőben« is létezik, működik, és végrehajtja a normális működés szerinti feladatait. Ebben az időszakban van lehetőség a különleges működésre vonatkozó tervek, eljárásrendek, jogszabályok kidolgozására, a szükséges feltételek megteremtésére, a várható feladatok, és a más szervekkel való együttműködés begyakorlására”. Különleges jogrendben azonban már a végrehajtásé a főszerep, vagyis itt már a rendelkezésre álló szervezeti keretekben, a megteremtett feltételekkel, a kidolgozott tervek alapján, a védekezésben részt vevő más szervekkel a lehető leghatékonyabban együttműködve kell mielőbb elhárítani a veszélyt. Az alapvető különbség tehát békeidejű és különleges jogrendi működés között elsősorban a végrehajtandó feladatokban, és a végrehajtás tempójában van. A minél gyorsabbdöntéshozatalt a védelmi igazgatási szerveknél létrehozott operatív csoportok, előre kidolgozott tervek szerint megalakított döntéselőkészítő törzsek segítik – húzta alá a főosztályvezető.

A védelmi igazgatás több szintből épül fel. A központi szinten a kormány, mint irányító szerv, valamint az ágazati feladatokat végrehajtó minisztériumok vannak. A védelmi igazgatás területi szintjét a megyék, illetve a főváros szintjén tervezett és végrehajtott feladatok jelentik. Ezek fő koordinátorai a megyei, fővárosi védelmi bizottságok, amelyeket kormánymegbízottak vezetnek. A védelmi bizottságok feladatrendszere felöleli a területi védelmi igazgatás körébe tartozó valamennyi szakmai tevékenyéget, a tagsága pedig azokból a megyei, fővárosi vezetőkből áll, akik ezen feladatok végrehajtásáért a saját szakterületükön felelősek.

A védelmi igazgatás helyi szintjét a járásokban, illetve a fővárosi kerületekben működő helyi védelmi bizottságok jelentik, amelyeket a kormányhivatalok járási, illetve fővárosi kerületi hivatalvezetői vezetnek. A rendszer települési szintjét a polgármesterek alkotják, akik az önkormányzati választások eredményei alapján, a választópolgárok bizalmából kerülnek ebbe a tisztségbe, ily módon tehát alapvetően nem az államot képviselik, azonban jogszabályok speciális védelmi igazgatási feladatokat telepítenek hozzájuk, mint az adott település elsőszámú vezetőihez.